A jegybank elnöke ismertette, hogy a tanács előtt három javaslat szerepelt: 25 bázispontos kamatemelési, az 5,75 százalékos kamat tartására vonatkozó, illetve 25 bázispontos kamatcsökkentési javaslat.

Az MNB a múlt év novemberében és decemberében is emelte a kamatot 0,25-0,25 százalékponttal. Az alapkamat 2010. január 26 - 2010. február 23. között állt 6,00 százalékon. A monetáris tanács az inflációs várakozásokat a 3 százalékos inflációs célon kívánja lehorgonyozni - mondta Simor András, aki szerint a kamatdöntés is a testület emelletti elkötelezettségét mutatja.

Hozzátette, hogy az inflációs várakozásokról nagy vita volt. A kamatemelésnél nem játszott szerepet az ország kockázati megítélésének alakulása, mert az a hónap folyamán "hullámvasúton mozgott", lényegében változatlan maradt - jelezte Simor András.

Az infláció szempontjából pozitív fejleménynek nevezte, hogy noha a decemberi inflációs adat magasabb volt a vártnál, a piaci szolgáltatásoknál azonban a béradatok elmaradtak a várakozásoktól.

A kamatemelés indokaként elmondta: folytatódik a világban a nyersanyagok és az olaj árának emelkedése, ez aggodalomra ad okot. A tanácsban többen az inflációs várakozások emelkedése miatt szavaztak az emelésre - közölte a jegybank elnöke.

A hazai bankrendszer helyzetét elemezve Simor András szólt arról, hogy a jegybank szerint nincs még fordulat sem a bankok lakossági, sem a vállalati hitelezésében. Ezt támasztja alá az a szeptember végi adat, amely szerint a nem teljesítő hitelek (a 90 napon túl késedelemben lévő törlesztések) állománya a vállalati hiteleken belül 12,5 százalék, a lakossági hiteleken belül 10,6 százalék volt.

Az óvatos hitelezési magatartás azzal is magyarázható, hogy a bankok tavalyi tőkearányos nyeresége négy százalékra romlott az előző évi 12 százalékról - jelezte Simor András.

Bejelentették az is, hogy a "Jelentés az inflációról" szóló kiadványt az MNB Monetáris Tanácsa a jövőben márciusi, júniusi, szeptemberi és a decemberi ülésén tárgyalja, majd ezt követően teszi közzé.

A monetáris testület ebben az összetételében utoljára februárban ül össze, mivel a négy külső tag megbízatása március elején lejár, s az új tagokat a parlament gazdasági és informatikai bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja.