Az arizonai merénylet hatására sem változott a fegyvertatás megítélése

A Pew Reseach Center friss felmérése szerint a hat halálos áldozatot követelő arizonai lövöldözést követően sem változott a fegyvertartás megítélése az Egyesült Államokban. A kutatás szerint az amerikaiak jelentős része továbbra is kitart az állampolgárok fegyvertartási jogának védelme mellett.

Megosztja a kérdés a társadalmat

A felmérés eredményei szerint 2011 januárjában az amerikaiak 49 százaléka gondolja úgy, védeni kell az állampolgárok fegyvertartáshoz való jogát, míg 46 százalék látja úgy, a törvényhozásnak szigorúbban kellene kontrollálni, ki és milyen feltételekkel tarthat lőfegyvert.

A 2010 szeptemberében végzett hasonló megkérdezés szerint a válaszadók 46 százaléka foglalt állást a fegyvertartás mellett, 50 százaléka pedig inkább ellene volt. Az adatok szerint tehát, a hat halálos áldozatot követelő, Gabrielle Giffords arizonai képviselőnőt pedig súlyosan megsebesítő lövöldözés hatására nem változott a kérdés megítélése, sőt a fegyvertartás továbbra is közel egyenlő arányban osztja meg a társadalom tagjait.

A kérdés megítélése az adatok szerint továbbra is összhangban áll a pártszimpátiával. A republikánus szavazók 72 százaléka a fegyvertartáshoz való jogot védené, míg a demokraták 70 százaléka inkább kontrollálná azt. A független szavazók 52 százaléka a jogvédelem, 44 százaléka a kontrollálás mellett foglal állást.

Zavart személyek kontra társadalmi problémák

A Pew kutatói szerint a probléma megítélésének változatlanságát magyarázhatja, hogy a társadalom többsége inkább egy mentálisan zavart személyiség egyéni akciójának látja a lövöldözést, minthogy a társadalmi és gazdasági problémákra reflektáló erőszakos cselekedetnek tekintse. A kutatás során megkérdezettek 58 százaléka értett egyet az előbbi állásponttal, míg 31 százalék lát mélyebben gyökeredző gondokat a merénylet kapcsán.

Azok, akik hajlanak arra, hogy az erőszakon túlmutató okokat lássanak, 27 százalék szerint olyan társadalmi problémák húzódnak a háttérben, mint a társadalmi morál gyengülése, a gyermeknevelési elvek megváltozása vagy a szekularizáció. Az egyetértők 21 százaléka szerint politikai problémák magyarázzák az erőszakot, 14 százalék az egészségügyi rendszer hibáit, 13 százalék a hatályos fegyvertartási szabályokat okolja.

Egymással sem őszinték a brit anyák

Friss brit felmérés eredményei szerint gyakorta füllentenek az anyák egymásnak gyermeknevelési stratégiájukról. Nem vallják be például, hogy valójában mennyit engedik tévézni gyermekeiket, vagy milyen rendszerességgel játszik együtt a család, ha úgy látják, a másik anyai jobban teljesít otthoni kötelezettségeiben, mint ők maguk.

A Netmums megbízásából készült kutatás eredményei szerint a brit anyák olyan nagy nyomás alatt érzik magukat, hogy jó szülők legyenek, hogy inkább füllentenek, minthogy más anyákkal őszintén beszéljenek esetleges problémáikról. Sokan nem mondanak igazat például arról, mennyi idejük van a gyerekükre, mennyi időt töltenek a párjukkal vagy milyen anyagi nehézségekkel néz szembe háztartásuk.

Az ötezer édesanya megkérdezésével készült felmérés szerint az anyák kétharmada füllent más anyáknak arról, hogyan boldogul a gyermekneveléssel és a családi élet szervezésével. Negyedük szépít, ha arról kérdezik, mennyit engedi tévét nézni a gyerekét, míg ötből egy ugyanezt teszi, ha arról van szó, milyen gyakran játszanak együtt.

A kutatás eredményei szerint a felmérés egyik résztvevője például arról beszélt, volt, hogy annyira fáradtnak érezte magát, hogy ledőlt inkább aludni, de másoknak azt állította, azért nem válaszolt a telefonhívásokra, mert a gyerekeknek készített sütiktől épp túl lisztes volt a keze. Egy másik anya pedig bevallotta, mikor ismerőse arról beszélt, hogy egy órára korlátozta gyermeke napi videojátékozással töltött idejét, bár nem volt igaz, maga is rávágta, hogy ő is így tett, és hogy szigorúan csak a lecke elkészítése után engedi játszani.

A Netmums szakértői szerint a probléma oka, hogy egymáshoz hasonlítják magukat a szülők, ami egy ördögi kört hoz létre, hiszen a kisebb-nagyobb füllentések eredményeként a másik fél is kevésbé eredményesnek érzi magát anyaként. Az adatok szerint tízből kilenc anya hasonlítja magát más szülőkhöz. A mások szemében pozitív önkép kialakítása pedig különösen fontos azoknak, akik messzebb élnek tágabb családjuktól.

A szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy ez az összehasonlítás nem célravezető az anyák számára. Valótlan és alaptalan idealizált szülőképet alakítanak ki, amelyhez nem tudják tartani magukat, és így csak növelik a stresszt és a feszültséget. A szakértők hangsúlyozzák, az anyaságban mindenki csak önmaga versenytársa, és az eredményességhez azt kell nézni, mi a legjobb a gyermeknek és a családnak.