Az intézmény tanácsadó testületében egy akadémikus és az MTA több doktora is részt vesz, a központ működtetésében pedig magyar kutatók és külföldi szakemberek vállalnak szerepet.

A termálvíz felhasználásával folytatott orvosi eljárások, a balneológia és balneoterápiás kezelések ismertek és elterjedtek Magyarországon. Az eredmények tudományos megalapozottságával kapcsolatban azonban - elsősorban az angolszász országokban - sokan még ma is kételyeiket hangoztatják.

Ezért erősíteni kell a tudományos kutatásokat, az eredményeket pedig a legnevesebb folyóiratokban kell publikálni - indokolta Bender Tamás, az MTA doktora, egyetemi tanár, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa a közelmúltban Budapesten megalakult Nemzetközi Balneológiai Kutató Központ létrehozását.

Az évtizedek óta reumatológiával és fizioterápiával foglalkozó szakember - aki két orvostársával, Varga Péter Pállal, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatójával, valamint Pörzse Gábor pályázati igazgatóval alapította az intézményt - hangsúlyozta, hogy a balneológiának nagy hagyománya van a termálvízben gazdag Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy a természeti adottságokat az eddiginél hatékonyabban lehessen kihasználni, elkerülhetetlen az orvosi célú kutatások bővítése és új alapokra való helyezése.

Bender Tamás szerint ennek érdekében egyebek mellett a szakemberképzést kell megújítani. A főorvos ennek egyik lehetséges elemeként említette a balneológia oktatását az orvosi egyetemeken, mert - mint mondta - miközben például Romániában tantárgyként tanítják, Magyarországon még az egyetemi tankönyvek is alig említik e tudományterületet.

A hazai orvosok jellemzően reumatológusként, nőgyógyászként, bőrgyógyászként, kardiológusként vagy például urológusként ismerkednek meg a termálvizes terápiákkal. - A fiatal orvosok között ugyanakkor élénk érdeklődés tapasztalható a balneológia iránt - hangsúlyozta Bender Tamás, aki szerint mind többen jelentkeznek, hogy PhD fokozatot szerezzenek e témában folytatott kutatásaik eredményeként.

Az MTA doktora kiemelte, hogy örvendetesen szaporodik a rangos nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelenő publikációk száma is, de a termálvízben szegény angolszász országok tudományos közvéleménye körében mindezek ellenére még mindig érezhető egyfajta szkeptikus szemlélet.

Ennek az attitűdnek korábban, az alkalmanként valóban ingatag alapon álló, bizonyítékok nélküli orvosi eljárások miatt volt létjogosultsága - ismerte el a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosa, hozzátéve, hogy a Nemzetközi Balneológiai Kutató Központ a széles körű hazai és nemzetközi együttműködés erősítésével egyebek mellett éppen e téren érhet el látványos eredményeket.

Az új tudományos intézmény vezetősége nem csupán a hazai és külföldi kutatók összefogását szimbolizálja, de jól példázza az interdiszciplináris kooperációt is.

A kutatóközpont tudományos tanácsadó testületének egyik tagja Kurutzné Kovács Márta akadémikus, építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének tanára, akinek kiemelt kutatási területe az emberi test tartószerkezeteinek mechanikai modellezésével foglalkozó tudomány, a biomechanika.

Kurutzné Kovács Márta, aki az MTA rendes tagjaként székfoglalóját a gerinc biomechanikai modellezéséről tartotta, elmondta: tanszékükön csaknem két évtizede kutatnak együtt mérnökök és orvosok az OTKA támogatásával különféle biomechanikai témákban.

- A korábbi Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetből, a mai Budai Irgalmasrendi Kórházból azzal kerestek meg annak idején az orvosok, hogy mi, műszaki szakemberek az orvosokkal közösen dolgozzunk ki eljárást a széles körben használt, de pontos adatokkal alá nem támasztott súlyfürdő-kezelés hatásának mérésére - mondta az akadémikus.

Hozzátette, hogy a felfüggesztés módját, a súlyok elhelyezését és nagyságát korábban lényegében „vaktában” határozták meg, és nem ismerték a kezelés során keletkező megnyúlásokat.

Ezért az orvosok egy része - különösen az idegsebészek - tartózkodóak voltak az eljárással szemben. A kutatásban résztvevő mérnökök és orvosok célja az volt, hogy a hungarikumnak számító kezelési eljárás biomechanikai hátterét tisztázzák.

Azóta egy - éppen Bender Tamás főorvos által vezetett - orvos csoport a súlyfürdő-kezelés klinikai hátterét is tisztázta egy széleskörű kísérletsorozat eredményeként, így a terápia nemzetközi elterjesztésének már nincsen akadálya.

Többek között ez is szerepel a most megalakult Nemzetközi Balneológiai Kutató Központ tervei között. Mint azt Kurutzné Kovács Márta elmondta, a nemzetközi gerinckutatásban hiánypótló munkát azóta több gerincgyógyászati eljárás kísérleti és numerikus vizsgálata követte, egyebek mellett egy jelenleg folyó OTKA-pályázat keretében, amelyben részt vesznek az Országos Gerincgyógyászati Központ orvosai is.