Győri: nem volt más választásunk

Ezt mondta Győri Enikő, az uniós ügyek államtitkára hétfő este egy brüsszeli rendezvényen az ipari vállalkozásokat tömörítő Bajor Gazdasági Szövetség (vbw) vezetőjének, aki kifogásolta a magyar kormány által kivetett különadókat. Bertram Brossardt főigazgató a bajor EU-képviselet által a Duna-stratégiáról szervezett kerekasztal-beszélgetésen bírálta a magyar intézkedéseket. Szerinte Németországban úgy érzik, elsősorban a német cégeket sújtja a különadó.

Figyelmeztetett arra, hogy az ilyen irányú politika, ha tartósnak bizonyul, elriaszthatja a befektetőket Magyarországtól.

Győri cáfolta, hogy az intézkedések diszkriminatívak lennének. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legnagyobb magyarországi bank, az OTP, az energiaszektorban pedig a Mol egyaránt magyar nagyvállalkozás. Megjegyezte, hogy ha az autóiparra vetettek volna ki különadót, az valóban diszkriminatív lett volna, hiszen az teljes mértékben külföldi vállalkozásokat jelent Magyarországon.

Az államtitkár elmondta, hogy a magyar államháztartás helyzetére tekintettel a kormánynak nem volt más választása, mint ennek az ideiglenes jellegű különadónak az elrendelése, mert az EU nem tolerált volna magasabb költségvetési hiányt, márpedig ha semmit nem tesznek, akkor az előző kormány által 4,5 százalékosnak jósolt 2010-es deficit az év végére valójában meghaladta volna a 7 százalékot is.

Emilia Müller, az európai ügyek bajor minisztere azt emelte ki, hogy a válság leküzdésének terheiből mindenkinek ki kell vennie a részét. Győri Enikő ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a magyar lakosságot, annak életszínvonalát már eddig is sújtó terhek mértékére tekintettel a különadó az arányos, méltányos teherviselést szolgálja. A magyar államtitkár hangsúlyozta a válságadók átmeneti jellegét, és aláhúzta, hogy Magyarország nem elriasztani akarja, hanem várja a befektetőket.

A beszélgetésnek abban a részében, amely a 14 országot - köztük EU-n kívüli országokat - átfogó Duna-menti makrorégió fejlesztését célzó stratégiáról folyt, Bertram Brossardt azt hangsúlyozta: a projektnek az adhat értelmet, ha annak révén növekszik a régió versenyképessége.

Az iparszövetségi vezető elmondta, hogy Bajorország importjának egynegyede a Duna-régió országaiból származik. Győri Enikő a stratégia gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek ismertetése mellett kifejtette: a program révén a közép-európai identitást is fel lehet éleszteni az Európai Unióban.