A politikus volt az első felszólaló az ET Parlamenti Közgyűlésének a magyar demokráciáról rendezett szerda esti vitájában. Arról beszélt, hogy a magyar alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény szerinte "kényszerzubbonyt" húzott a magyar médiára.

Björn von Sydow szerint nem egy törvényről szól a vita, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azon értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európai Tanácsnak.

Ezért a parlamenti közgyűlés szerinte kezdeményezheti a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állítana össze jelentést a testület vezető szervének, a közgyűlési elnököt, alelnököket, frakcióvezetőket és a bizottsági elnököket tömörítő Irodának és szintén kérnék a Velencei Bizottság együttműködését.

Elutasították a Magyarországgal szembeni monitoring eljárást a néppárti (azaz a Fidesszel azonos politikai családba tartozó) felszólalók. A francia Gisele Gautier meglepetését hangoztatta amiatt, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése egyáltalán foglalkozik a magyar médiatörvénnyel, hiszen a témával már az Európai Bizottság is foglalkozik, a magyar kormány pedig megígérte, hogy szükség esetén módosítja a jogszabályt. A képviselő úgy vélte, nem egy törvény alapján kellene eldönteni, hogy rossz-e az egész rendszer.

Hrisztosz Purguridesz ciprusi képviselő szerint szintén korai monitoring eljárásról beszélni, amellyel ráadásul politikailag vissza lehet élni. Közölte: a néppárti frakció ellenzi ezt a lépést.