Óriási mezőgazdasági területeket borít jelenleg is belvíz - egyes gazdák soha nem látott károkról beszélnek. Mennyiben más ez az idei állapot, mint az előző években?

Az elmúlt évekhez képest mindenképp nagyobb terület károsodik ebben a gazdasági évben. Ez azt jelenti, hogy azok a károk, melyek 2010-ben jelentkeztek, 2011-ben még jelentősebb mértékben lesznek jelen.

Azok az őszi vetések például, melyek ahhoz kellenek, hogy nyáron arathassunk, messze nem az optimális mértékben valósultak meg. Azokat az egyéb munkákat pedig, melyek a következő év előkészítéséhez szükségesek, esélyük sem volt a gazdáknak megfelelő mértékben elvégezni. Annyi már most látszik, hogy a rengeteg víz mind a szántóföldi termesztésben, mind a kertészeti kultúrákban jelentős mértékben éreztetni fogja hatását.

Nyilván mindenki egy összegre kíváncsi - mennyibe kerül a mezőgazdaságnak a belvíz és az árvíz okozta baj?

Azt, hogy ezek a károk milyen mértékűek, jelenleg lehetetlen megmondani. Ezt majd a tavaszi munkák indulásakor látják a gazdák, és mi is csak akkor kapunk teljes képet. Csak akkor derül majd ki, hogy milyen mértékben lehetetlenült el ez a termelési év. Szakmailag megalapozott számokat jelen pillanatban nem lehet felelősséggel mondani.



Milyen jellegű terményeknél jelentkezik legnagyobb kár? Melyik terménnyel foglakozó gazdák kerültek, kerülnek a legnagyobb bajba?

Kivétel nélkül mindegyik termény esetében fennál a probléma, amit egyáltalán termelünk. A víz ugyanis nem válogat. A szántóföldeken a gabonafélék, a kertekben a zöldségfélékben okoz óriási gondokat. Ahol pedig például gyümölcsfák állnak vízben, ott a gyümölcsszezonban szembesülünk majd az óriási károkkal.

Elképzelhető, hogy néhány terményből az eddig megszokottnál nagyobb mértékben fogunk importra szorulni a következő hónapokban, években?

Ilyesmire nem számítok. A gabonaféléknél - melyeket talán a legnagyobb mértékben érint a belvíz - hagyományosan exportorientáltak vagyunk. Csak az lehet a kérdés, hogy a megtermelt gabonafélékből mennyivel kerülhet kevesebb exportra. Az, hogy a belvíz miatt többletimportra szoruljunk, nem tartom valószínűnek.

A természet tehát nehézzé teszi a 2011-es évet, a kormány új programja, az Új Széchenyi Terv azonban a gazdák reményei szerint valamit enyhíthet a nehézségeken. Legalábbis hosszú távon. Mennyi pénz jut a mezőgazdaságnak az ÚSZT összegeiből?

Az Új Széchenyi Tervben több - összesen hét - program fut párhuzamosan, ebből közvetlenül vagy közvetetten öt is kapcsolódik az agráriumhoz. Például az egészségipari programon belül a geotermikus energia, azaz a termálvizet hasznosító kertészet került nevesítésre. Az úgynevezett zöldgazdaság fejlesztési programban pedig a biomassza mezőgazdasági melléktermékként való hasznosítása fontos prioritás. Ez például amellett, hogy az egyik oldalról hozzájárul a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének növeléséhez, a másik oldalról hozzásegíti az országot ahhoz, hogy minél több alternatív energiaforrást használjon.

Ami azonban talán a legfontosabb, hogy a kis- és közepes élelmiszerfeldolgozásra külön program indul a vállalkozásfejlesztő alaprogramon belül.



Mégis milyen összegekről beszélhetünk az ÚSZT és a mezőgazdaság kapcsolatának taglalásakor?

Az ÚJSZ keretén belül első hullámban elérhető 1100 milliárd forintból rengeteg címen keresztül részesül majd az agrárium. Hogy pontosan mennyi jut majd a mezőgazdaságnak, arról jelenleg korai lenne még beszélni. Ez ugyanis attól is függ, hogyan tudnak a mezőgazdasághoz kapcsolódó válllakozások pályázni.

A január 15-ével indult első csomag segítségével már az idén megvalósult fejlesztések pozitív hatásai már rövid távon - egy-két éves távlatban - jeletkezhetnek.

A pozitív változásra szükség is lenne, hiszen egyre többen, egyre többször kritizálják a gazdák helyzetét sokszor megnehezítő kárenyhítési, kártérítési rendszer hatékonyságát. Mi a baj a rendszerrel? Nyilván nem jó úgy, ahogy most van.

Úgy nem jó, ahogy jelenleg van. A mostani rendszer ugyanis két lábon áll - egy állami kárenyhítési rész mellett egy az üzleti biztosítók magánpraxisába tartozó is létezik. A kárenyhítési rendszer ebben a jelenlegi formában ráadásul nem hatékony, visszaszorul a magánbiztosítók mögé.



Akkor miért nem változtatták még meg a rossz rendszert?

Jelenleg is dolgozunk egy új kockázatkezelési rendszer kidolgozásán. Ez terveink szerint 2012 január elsejével indulhatna el. Jóval hatékonyabb, a mostaninál sokkal szélesebb termelőközösséget bevonó, az üzleti biztosítók és az állam egészséges együttműködéséből fakadó új rendszer lesz. Ez megítélésünk szerint sokat javíthat a mostani alacsony öngondoskodási és kárenyhítési szinten.

Mindezek fényében sem tűnik egyszerűnek a 2011-es év a mezőgazdaság szempontjából...

Annyi biztos, annak tükrében, amilyen nehezen ez az év indul, nem számíthatunk könnyű esztendőre. Bízom azonban abban, hogy év közben az időjárás a mostaninál kegyesebb lesz hozzánk. A jelenlegi rendkívül nehéz helyzet azonban az egész évre előrevetíti a problémákat.