Mennyire hasznos a tájékoztatási szint?

Az elsődleges feladata az, hogy felhívja azok figyelmét, akik veszélyeztetett helyzetben vannak a magas részecskekoncentráció miatt. Nekik nem ajánlott sokat az utcán tartózkodni. Ilyenek az asztmás vagy a szív és érrendszeri betegek.

A szálló por magas koncentrációja érrögképződéshez vezet, ez pedig trombózist, szívinfarktust vagy agyérgörcsöt okoz.

Gondolom akkor ez az orvosoknak is készültséget jelent.

Igen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) módszertana segítségével az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kiszámolta, hogy évente 16 ezer ember hal meg Magyarországon a szálló por magas koncentrációja miatt.



Megfelelő ez a rendszer, hiszen ez nem csak a betegeknek kéne, hogy szóljon, mégsem tesznek semmit?

Sőt nemcsak a szmogriadók idején kellene arra törekedni, hogy csökkenjen a koncentráció. Nagyon sokszor magas a szálló por koncentrációja, de nem éri el a tájékoztatási szintet.

Miért nem akkor tájékoztatnak?

Persze, de a WHO szerint a részecskeszennyezésnek nincsen olyan alacsony értéke, ami ne lenne veszélyes. Amit meghatároztak értéket, az egy kompromisszumos megoldás az ipari lobbi, a döntéshozó szervek és a civil szervezetek közötti vitában.

Napok óta magas a koncentráció, mit tehetnének még?

Nem csak ezekre a rövid időszakokra kellene odafigyelni, hanem arra is, amikor szintén magas a koncentráció. Ez okozza a nagymennyiségű halálesetet.

Mi egy medencében vagyunk, ami kedvezőtlen a szempontunkból. Kevés a légmozgás, és megragad a szennyeződés Magyarországon, főleg télen.

Meg kell nézni kik a főbb kibocsátók. Budapesten a közlekedés, főleg a dízel járművek. Az EURO-5 motorú közlekedési és szállítási eszközök kevésbé szennyezik a levegőt, ezért lehetne egy olyan rendelkezést hozni, hogy aki ilyet használ, az ne fizessen sok adót, amíg valaki ennél rosszabbat használ, az sokkal többet fizessen.



Ez eddig csak pénz az államnak, de hogy segít?

Ez jelentős ösztönzővé válhatna a lakosság számára: szabaduljanak meg korszerűtlen járműveiktől, és váltsanak egy jobbra. Majdnem százszor kevesebb részecskét bocsát ki az EURO-5 motor, mint az EURO-4.

Akkor lehet, hogy az egyik legnagyobb szennyező a BKV lesz.

Valóban a BKV-nak a buszparkja kiöregedett. Az uniós országokban a legöregebb buszok itt járnak. Amíg nálunk tizenhat év az átlagéletkor, addig a második legrosszabb állapotban levő pozsonyi buszoknál öt év. Még Bukarestben is kicserélték a buszokat egy-két éve.

Ha súlyosbodik a helyzet, kitiltják az öregebb (fekete és piros matricás) autókat. Jó ez így?

Szerintünk a kék matricás dízelautókat is ki kellene ilyenkor tiltani a városból, mert ezeken nincs részecskeszűrő. Ezzel a forgalom is lecsökkenne annyira, hogy nem lennének dugók mely önmagában is jelentős szennyezést okoz.

Csak akkor megint jönnek az öreg buszok, hogy elvigyék a megnövekvő utasforgalmat.

Azért a szennyezést nagyban csökkentené, ha többen utaznának busszal.



Nem lenne jó hosszútávon trolibuszokkal felváltani az autóbuszok egy részét?

De, igen. Egy magáncég vállalná, hogy létrehoz és üzemeltet egy budai trolibuszhálózatot, amit mi is támogatunk. A működtetést még olcsóbban megoldanák, mint a BKV, csak annyit kértek, hogy mint alvállalkozók fizessenek nekik. A főváros tudomásunk szerint eddig nem adta áldását.

Azt figyelembe kell venni, hogy nem egyszerű kiépíteni egy trolibuszhálózatot, de hosszútávú megoldásnak mindenképp jó.

Ettől függetlenül az összes régi buszt le kellene cserélni, mert ez is gondot okoz. Vannak új, környezetbarát technológiák, amelyeket már régóta le lehet gyártatni hazánkban is, mint például a hibridüzemű busz.

A teherforgalomra milyen megoldások léteznek?

Itt is a motor állapotát figyelembe véve, be kell vezetni a kilométer alapú útdíjat. Akinek jobb a tehergépkocsija, az nyilván fizessen kevesebbet, akinek rosszabb, az többet.

Ezzel a vasút ismét kedvező helyzetbe kerülhetne, mert ők megfizetnek majdnem minden kárt, amit okoznak, amíg a kamion egyáltalán nem. Például nem fizetik ki a kátyúkat. Ha meg kéne fizetnie, akkor a vasút olcsóbb is lenne. Ráadásul utóbbi gazdaságosabb, és kevésbé szennyezi a környezetet, főleg ha villamos üzeműről van szó.



A lakossági fűtés is gondot okoz, mit lehet tenni?

A legfontosabb a jó szigetelés. Ezzel rengeteg energiát lehet spórolni. Emellett a szén és fa tüzelés rendkívül szennyező, jobb lenne gázzal fűteni.

Talán egy zöldberuházás még jobb lenne, mint a termálfűtés. Nem mellesleg a zöldipar, ha komolyabban vennék, számos új munkahelyet teremthetne. Amennyit az Új Széchenyi Tervben az autópályára költenek, abból egy töredékét zöldiparra fordítanák, már óriási pénzek jönnének a gazdaságba.

Az egyén még mivel járulhat hozzá a szennyezés csökkentéséhez?

A kertben szokás a leveleket elégetni, ezt be kellene tiltani. Nagyon egészségtelen, és ahol el lehet égetni az avart, ott komposztálni is lehet, tehát van más megoldás.