és nem vette számításba az unió "demokratikus értékeinek" kritériumait. Az intergroup a nap folyamán megbeszélést folytatott Kroes biztossal, aki hétfőn kapott választ a magyar kormányzattól az általa felvetett kifogásokra.

Budapest készségét nyilvánította arra, hogy szakértői szinten vitassa meg Kroes hivatalával a médiatörvény vitatott pontjait. Brüsszeli sajtóértesülések szerint a szakértői egyeztetést a jövő hétfőn tartják Brüsszelben.

Az intergroup ülése után kiadott nyilatkozat szerint az EU-biztos a magyar törvény áttekintésekor csupán a technikai jellegű vonatkozásokra összpontosított.

Neelie Kroes - mint azt szóvivője többször megerősítette - azt vizsgálta, hogy a magyar médiatörvény mennyiben felel meg az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv előírásainak. A sajtótájékoztatókon rendre felvetődött a kérdés, hogy azt is vizsgálja-e Brüsszel, összhangban áll-e a médiatörvény az általános szabadságjogi alapelvekkel.

Miután az Európai Bizottságnak az uniós joggal való megfelelőséget kell vizsgálnia, a kérdés attól válik nehezen megválaszolhatóvá, hogy a konkrét, jól számon kérhető előírásokat tartalmazó uniós irányelvvel ellentétben az elvileg szintén uniós joganyagnak tekintett szabadságjogi alaptételek megfogalmazása ennél jóval általánosabb.

Jean-Marie Cavada francia néppárti EP-képviselő, az intergroup elnöke szerint a törvény technikai jellegű áttekintésének el kell vezetnie a teljes és demokratikus (szempontú) felülvizsgálathoz, "minden fenntartás mellőzésével".

Jorgo Chatzimarkakis német liberális EP-képviselő, az intergroup alelnöke úgy nyilatkozott: bár érthető, ha a felülvizsgálatot a technikai és jogi jellegű problémákkal kezdik, de "ennél sokkal tovább kell menni".

A szlovén szocialista Tanja Fajon és a német zöldpárti Helga Trüpel kilátásba helyezte, hogy "éberek maradnak" a kérdésben.

A média intergroup - amelynek nincs magyar EP-képviselő tagja - közölte, hogy március elsején közmeghallgatást szervez a sajtószabadság aggasztó európai helyzetéről.