A meleg okozza a hideget?!

Az amerikai National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) kutatói szerint a „meleg Arktisz - hideg kontinensek” effektus a következő módon működik: egy átlagos évben az Arktisz felett hatalmas alacsony nyomású légtömegek vannak, amelyek szélén nyugati szelek fújnak.

Ezek mintegy korlátként szolgálnak, megakadályozzák, hogy a hideg légtömegek Dél felé mozogjanak. Közben az Atlanti-óceán óriási hőtárolóként működik, a forró nyáron betárolt energiát ősszel engedi szabadon, felmelegítve az alsó légrétegeket. Ezáltal egy magasnyomású területet hoz létre.

Így aztán 2009-2010 telén az Arktisz fölött magas légnyomású légtömegek uralkodtak, és ezzel mintegy a feje tetejére állították az eddigi rendszert. A szélkorlát megtört, és a hideg levegő Európába áramlott. Az Északi-sarkon tavaly télen a megszokottnál 12 fokkal melegebb volt, miközben komoly mínuszok jelentkeztek Amerika északi felén és Európában.

Dirk Notz, a hamburgi Max-Planck-Intézet kutatója is úgy véli, hogy az tavalyi és az idei hideg tél a légtömegek átrendeződését mutatja, és nem változtat a globális felmelegedés tényén, írja a német ismeretterjesztő folyóirat, a bild der wissenschaft legújabb száma.

A potsdami klímakutató intézet orosz kutatásvezetője, Vlagyimir Petuhov a múlt év végén egy amerikai szakfolyóiratban tette közzé számítógépes időjárás-szimulációinak eredményét. Eszerint ha a fölmelegedés miatt elolvad az északi jégtakaró egy része, akkor a szabaddá váló tengerfelületről több meleg áramlik a magasba, ez pedig megzavarja a szokásos áramlatokat.

A folyamat hatása ingadozó, de az egyik eredmény az lehet, hogy sokkal több sarkvidéki hideg levegő terelődik Európa egyes részei fölé. Petuhov szerint ez a hatás erősebb lehet, mint a naptevékenység vagy a Golf-áramlat sokat emlegetett befolyása.