Sajtóértekezletén Anders Fogh Rasmussen elmondta, hogy az előkészületek jól haladnak, és Karzai elnök bejelentése után rövid idővel, mindenképpen az év első felében megkezdődik a fokozatos átadás-átvétel, ami azt jelenti, hogy egyre több térségben maguk az afgánok fognak gondoskodni a biztonságról.

A nemzetközi erő (ISAF) 2014-re be akarja fejezni a folyamatot, amelynek végén a külföldi katonák jobbára már csak kiképzési céllal, illetve tanácsadói jelleggel maradnának a közép-ázsiai országban. Rasmussen szerint a katonák és rendőrök kiképzésének köszönhetően ma már létszám és felkészültség tekintetében is egyre jelentősebb erőt képviselnek az afgán fegyveres erők. Számos körzetben már ma is az afgánok adják a felkelők elleni harcokhoz a létszám többségét - tette hozzá. A főtitkár elmondta: NATO-, illetve amerikai részről tárgyalásokat folytatnak Moszkvával arról, hogy az oroszok 21 katonai helikoptert bocsássanak az afgán haderő rendelkezésére.

Rasmussen szerint az észak-afrikai - tunéziai, illetve egyiptomi - fejlemények nem jelentenek közvetlen biztonsági fenyegetést a NATO-ra nézve, és az atlanti szövetségnek nem is áll szándékában beavatkozni az ottani folyamatokba. A változások nyomán előálló ingatag helyzet azonban befolyásolhatja a közel-keleti rendezés esélyeit, ezért az atlanti szervezet konzultálni kíván partnereivel a helyzetről - mondta a főtitkár, és közölte, hogy a jövő héten NATO-küldöttség utazik az Arab-öböl menti országok egyikébe, Katarba.

Újságírói kérdésre válaszolva Anders Fogh Rasmussen aggodalmának adott hangot az albániai helyzet miatt. Elítélte, hogy embereket öltek meg az összetűzésekben, felszólított az erőszak beszüntetésére, a belső viták békés eszközökkel történő rendezésére. Reményét fejezte ki, hogy a normális politikai tevékenység felújításával építő szellemű párbeszéd kezdődik a NATO-tag Albániában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az atlanti szervezet nem avatkozik be tagállamának belpolitikai ügyeibe.

Sajtótájékoztatóján Rasmussen hangsúlyosan szólt arról, hogy az európai tagállamoknak a mostani nehéz gazdasági helyzetben - amikor mindenki a védelmi kiadások lefaragására kényszerül - összehangolt módon, egymással jobb együttműködésben és rugalmasabban meg kell megtervezniük katonai programjaikat és költségvetésüket. A NATO - mondta - kész erre az összehangoló tevékenységre. "Gondoskodni kell arról, hogy a gazdasági válság ne vezessen biztonsági válsághoz" - fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy míg tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államok a NATO védelmi kiadásainak kevesebb mint felét adta, ma már mintegy háromnegyedét állja. Az európai országok közti együttműködésnek - mondta Rasmussen - számos modellje lehet. "Kiváló példaként" említette a C-17-es stratégiai légi szállítási kapacitást, amelynek bázisa a pápai repülőtér, és amelynek megteremtésére több NATO-tag fogott össze egymással.