Orbán aranyban utazik
Aranyban utazik a jobboldali kormány - ezzel a címmel publikálta bemutatkozó tanulmányát az IDEA. A vadonatúj politikai elemző műhely sportpolitikai, sportfinanszírozási szempontok alapján vizsgálta Orbánék működését. Mire jutottak?
2011. február 8. kedd 06:21 - HírExtra
Vajon a központi források sportcélú felhasználása, a versenysportra koncentráló, az elitképzést preferáló koncepció a társadalom egészének érdekeit, azaz a közjót, vagy az általános politikai program és a közvélemény által negatívnak ítélt kormányzati intézkedések társadalmi elfogadottságának elősegítését szolgálja?
Erre és sok más hasonló(an fontos) kérdésre keresi a választ az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) tanulmánya. A
frissen alapított politikai elemző cég bemutatkozó anyagában az Orbán-kormány sportpolitikájára, sportfinanszírozására vonatkozó észrevételeit publikálta
(a teljes tanulmányt ide kattintva érhetik el).
Sport mint politikai marketing
Magyarország legfiatalabb politikai elemző intézete megállapította, a kormány intézkedéssorozata nagyrészt "a politikai marketing eszközrendszere, küldetése pedig a politikai program társadalmi elfogadottságának elősegítése".
Na jó, ennél azért többra jutottak.
"A sport egyúttal a szimbolikus politika centrumába került: a kabinet számos intézkedése komoly társadalmi disputát generált, a remélt sportsikerek azonban tompíthatják a bírált lépések körüli közéleti vitát" – állítja a tanulmány.
Ez persze nem meglepő. Mint ahogy az sem, hogy Orbán nem egyedül kívánja megvívni nagy csatáját a sportpolitika színterén (sem).
"A kormányváltás után a miniszterelnök személyi döntései jelezték: a versenysport áll majd politikája centrumában, míg az egészségmegőrzés, illetve az amatőr- és tömegsport a háttérbe szorul. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumba sorolt sport szakállamtitkárságának vezetője
Czene Attila (...)
lett. A fontosabb pozíciókat nemzetközi szinten is kifejezetten sikeres korábbi versenyzők foglalták el, míg a szabadidő- és tömegsport képviselőinek nem jutott releváns poszt. Bánki Erik, a kormánypárt meghatározó politikusa az országgyűlés szakbizottságának elnöki székét kapta. Fontos
szerep jutott Balogh Gábornak: a Fidesz-rendezvényeken rendszeresen megjelenő olimpiai ezüstérmes, világbajnok öttusázó a kormányfő tanácsadójaként dolgozik" – sorolja a tanulmány.
Az IDEA olyan fontos mozzanatokat is kiemel az orbáni sportpolitika felépítésének folyamatából, mint amilyen például Csányi Sándor OTP-vezér szerepvállalása a Magyar Labdarúgó Szövetség élén.
Mi lesz a szabadidősporttal?
"Az Orbán Viktor vezette kormány – számos vitatható döntése mellett – választási ígéretének eleget tesz: növeli a sportra szánt forrásokat, megkísérli megmenteni a haldokló klubéletet. Elkötelezettsége ezen a területen találkozik az Európai Unió iránymutatásával, hiszen a közösség
a Lisszaboni Szerződésben rögzítette a sport különleges státuszát. Ugyanakkor a versenysportra koncentráló, az elitképzést preferáló koncepció kétségessé teszi az eszmét, amely szerint a testkultúrára költött központi források a társadalom egészének javát, a közjót szolgálják" – áll a Böcskei Balázs vezette elsőtanulmányos IDEA anyagában.
Az Orbán-kormány tehát azzal, hogy sportpolitikáját nem az inaktívak mozgósítására, a sportcélú közösségi terek fejlesztésére hegyezi ki az elit sport fejlesztését célozta meg – újabb és újabb források bevonásával.
A kérdés csak az, hogy hosszú távon vajon nem üt-e vissza
a sportfinanszírozás egyensúlyának elmozdulása a szabadisősport felől a versenysport felé...
Erre még az IDEA – egyébként a területet minden szempont szerint megfelelő alapossággal vizsgáló – tanulmánya sem ad választ.
Reméljük, Orbán Viktor legalább tudja...
"A jelentős anyagi és szellemi befektetések nyomán felvetődik a kérdés, hogy – a sport szeretetén túl – milyen tényezők motiválják a jobboldali kormány szakpolitikai döntéseit. (...)
(...) Magyarországon a politikai kurzus vezetői a rendszerváltás előtt a szisztéma legitimálására használták a sportsikereket. A honi testkultúra kontextusában az élsport jelentőségét az 1989-es fordulat után is majdnem minden kormány felismerte, illetve felhasználta. Ebből adódóan a sportstruktúra túlpolitizált, sem a civil, sem az üzleti szféra nem tudta lényegesen csökkenteni az állam szerepét a sportban. A jobboldali kormány is igyekszik kihasználni a sportban rejlő politikai lehetőségeket. (...) Orbán testkultúra iránti leplezetlen rajongása így illeszkedhet politikai programjának társadalmi legitimációjához: a „büszke” magyar polgárok könnyebben elfogadnak olyan alkotmányosan aggályos döntéseket, mint a magán-nyugdíjpénztárak – de facto – államosítása.
(...) A nemzeti büszkeség legfőbb eleme – ahogy a Tárki kutatása is alátámasztja – a siker, és a győztes harcokat napjainkban pedig a stadionokban lehet megvívni. (...) A sport közvetítette férfidomináns, heteroszexuális, militáns világkép sem áll messze a Fidesz-KDNP víziójától: a párt vezetésében egyetlen nő sincs, politikusai elutasítják a melegek jogainak kiterjesztését, a rendre a legfőbb értékek egyikeként tekintenek. Orbán Viktor kitűnően ismerte föl a stadionok eufemisztikusan romantikus patriotizmusként definiálható jelenségeiben rejlő potenciálokat. (...) Jellemző, hogy a miniszterelnök egyórás interjút adott a Sport TV-nek a választások után a testkultúra jelenéről és jövőjéről. (...)
A jobboldali kormány vállalta a rizikót, és lelkesedése komoly lehetőséget jelenthetne a magyar sportnak, amennyiben beavatkozása a struktúra totális átalakításával kapcsolódna össze. (...) A jobboldali kormány következetesen végrehajtott szakpolitikája tehát közvetlen politikai hasznot hajthat."