Kis magyar euró-történelem
Újabb céldátumot lengettek be az euró bevezetését illetően. Konkrét időpont nincsen, talán nem is baj. A HírExtra összegyűjtötte, hogy ki és mikor akarta eddig bevezetni az eurót Magyarországon.
2011. február 9. szerda 06:22 - Tóbiás Gábor
Az euró olyan, mint a négyes metró: egyszer majd biztos bevezetik/megépítik viszont, hogy mikorra valósul meg mindez, azt senki nem tudja. Ráadásul időközben mindig vannak olyan vélemények, melyek megkérdőjelezik ezeknek a dolgoknak a szükségszerűségét.
Orbán szerint – és ezt mások is
így gondolják – 2020 előtt semmiképp nem lesz Magyarországon euró és senki nem tudja, mikor jön el a napja annak, hogy a napi betevő fröccsünkért a közös európai valutával fizetünk.
Céldátum áradat
Számtalan dátumot hallottunk már arra vonatkozólag, hogy mikor búcsúzunk el a forinttól. Az első, komolynak tűnő időpontot az útelágazásokról híressé vált Medgyessy Péter jelentette be. 2003. július 16-án úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2008-ban bevezeti az eurót. Ez akkoriban még talán hihető is volt, hiszen 2004-ben csatlakoztunk az EU-hoz. Azonban a romló makrogazdasági adatok miatt a bevezetés tervezett dátumát 2009-re tolták ki.
2006-ban Gyurcsány Ferenc kormánya újabb dátumot tűzött ki célul: 2010-re jósoltak eurót hazánknak. Viszont már ekkor is megjelentek olyan elemzések, melyek kételkedtek abban, hogy 2010-re be tudnánk vezetni az közös európai fizetőeszközt.
Telt-múlt az idő és a céldátum folyamatos elhalasztásával világossá vált, hogy jóval nagyobb költségvetési fegyelemre lenne szükség ahhoz, hogy bevezessük az eurót. (Magyarország hosszú időn keresztül egyik maastrichti kritériumot sem tudta teljesíteni.)
Szegény embert a válság is húzza
A gazdasági világválság hatására a forint-euró árfolyam a korábbi 230-240 forintos átváltási szintről közel 320 forintig növekedett, mely hosszútávon megrontotta az euró bevezetésének esélyeit. Gyurcsány Ferenc 2009 februárjában bejelentette, hogy szeptember 30-ig hivatalos konvergencia programmal állnak elő, majd Brüsszelbe utazott, hogy az euró bevezetési feltételeinek enyhítéséért könyörögjön. Azonban nem járt sikerrel, ráadásul nem sokkal ezután le is mondott.
A Bajnai-kormány tevékenysége elsősorban a válságkezelésről szólt. Az IMF hitel, a magas államháztartási hiány és a kemény infláció, a jegybanki alapkamat növekedése mind-mind tett arról, hogy az euró csak álom maradjon. Magyarország csupán egyetlen csatlakozási feltételt teljesített a sok közül. Ennek ellenére Bajnai Gordon miniszterelnök 2010 januárjában 2014-es euró-bevezetést vizionált.
A jelen
Mostanában Magyarországot
előszeretettel húzzák le a külhoni hitelminősítők. Lehet vitatkozni ennek jogosságáról, de egy dolog biztos: ez sem használ a Magyarország euróövezeti csatlakozásának.
Most még 2020 környékén járunk, de az elmúlt évek bebizonyították, hogy nincsen biztos dátum. Még az is lehet, hogy eurónk csak akkor lesz, ha majd ünnepélyesen átadják a négyes metró Bosnyák térig tartó szakaszát, nagyjából 2189 körül. Elvégre az is 2020 után lesz…
Országok, ahol fittyet hánytak a kritériumokra
Andorrának nincs és történelme folyamán soha nem is volt hivatalos pénzneme. Az euró megjelenése előtt a francia frank és a spanyol peseta volt ott használatban, így ezek megszűnésével a hercegség pénzneme az euró lett. 2003-ban Andorra hivatalosan kérte a monetáris megállapodás megkötését, amely azóta is függőben van. Bár az eddigi határozatok értelmében az ország jogosult az euró hivatalos pénzeszközként való használatára, nem adhat ki semmiféle euróbankjegyet vagy -érmét, sőt a Közösséggel való külön megállapodás nélkül semmiféle bankjegyet, pénzérmét vagy pénzhelyettesítő eszközt sem.
Koszovó és Montenegró egyoldalúan (az Unióval való külön megállapodás nélkül) használja az eurót fizetőeszköznek, a megszűnt német márka helyett.