Az intézmény az Akadémia tavalyi, 180. közgyűlésének határozata alapján létesült az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet osztályaként működő Magyar Dunakutató Állomás kiválásával és átalakításával.

"Mérföldkő az Európai Unió legnagyobb folyójával kapcsolatos kutatások történetében" - e szavakkal jellemezte Guti Gábor, a Duna-kutató Intézet igazgatója az intézmény létrejöttének jelentőségét. A biológus hangsúlyozta, hogy az év elején megalakult tudományos központhoz hasonló nincsen a Duna-menti országokban, a romániai Duna-delta Kutatóintézettől eltekintve, de annak tevékenysége elsősorban a folyó torkolatvidékére irányul. "A Duna-kutatásának a határon túl is egyre nagyobb figyelmet szentelnek, de az a geopolitikai körülmény, hogy a magyar folyószakasz a Duna teljes hosszának középső harmadán helyezkedik el, igen jó pozíció a folyamökológiai jelenségek nemzetközi együttműködések keretében történő kutatásához" - mondta Guti Gábor.

A biológus az új akadémiai intézet létrejöttének előzményeit felidézve emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Limnológiai Társaság 1956. évi kongresszusán, a Föld kevésbé szennyezett nagy folyóinak átfogó vizsgálatát szorgalmazó felhívásának hatására, 1957-ben alakult meg Bécsben a Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösség. A szervezetben Magyarország is szerepet vállalt, a feladatok ellátására pedig Dudich Endre akadémikus javaslatára, a Magyar Tudományos Akadémia az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel együttműködve MTA Magyar Dunakutató Állomás elnevezéssel kutatócsoportot hívott életre 1957-ben.

Az ELTE Alsógödi Biológiai Állomásán elhelyezett intézményt 1977-től, nevének és telephelyének megtartása mellett, az akkori MTA Botanikai Kutatóintézetéhez csatolták. A vácrátóti akadémiai intézet külön osztályként tevékenykedő kutatóállomás végül 2011. január elsején vált önállóvá. - Az 1957-es hét fős induló létszámhoz képest megnégyszereződött a dolgozóink száma az elmúlt fél évszázadban - illusztrálta a Duna-kutatás növekvő jelentőségét az igazgató. Guti Gábor tájékoztatása szerint a szervezeti átalakulással együtt a kutatás körülményei is javulnak. A 40 km-es körzetben elhelyezkedő eddigi három telephelyen dolgozó munkatársak várhatóan két-három éven belül vehetik birtokba az intézet új székhelyének épületét Budapest IV. kerületében, amely a korábbiaknál lényegesen tágasabb és korszerűbb elhelyezést biztosít majd a számukra.

Guti Gábor az idei esztendő legfontosabb feladatának az új kutatóintézet működési feltételeinek megteremtését, valamint az MTA Közgyűlése által tavaly elfogadott intézeti koncepcióban leírt fejlesztési program elindítását nevezte. "Fontos feladat a tevékenységi körünk szélesítése az interdiszciplináris kutatások támogatásával és újabb tudományterületek integrálásával" - hangsúlyozta az igazgató, aki példaként említette egyebek mellett a hidrológiát, a táj- és restaurációs ökológiát, valamint a klimatológiát, mint a korábbinál több figyelmet érdemlő diszciplínákat. A fejlesztési program további elemei közül kiemelte a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek hatékonyabb hasznosítását.

"A Duna stratégiai jelentősége alapvető indok a Duna-kutatás fejlesztésében. Az Európai Unió makroregionális szintű fejlesztéseket szorgalmazó Duna Régió Stratégiájának elindítása éppen ezért olyan kivételes lehetőség számunkra, amelynek keretében a fenntartható hasznosítás kérdéskörét elemezve kapcsolódhatunk be a Duna jövőjét meghatározó környezeti problémák megoldásába" - hangsúlyozta Guti Gábor. Az igazgató a következő években mind a Duna-kutatásban, mind az intézet életében folyamatos fejlődésre számít. Mint mondta, fiatal, érdeklődő szakemberekben nincs hiány, és az interdiszciplináris tevékenység eredményeként a biológusok mellett egyre több hidrológus, geográfus és tájépítész vesz részt a folyó ökológiai integritásának helyreállítására irányuló munkákban.