A Magyar Rákellenes Liga elnöke, Simon Tamás azt nyilatkozta az RTL Híradónak, hogy: „Mint az idősebb magyarok, a fiatalok is rengeteg tömény szeszt isznak. Fejenként tizenkét liter tiszta alkohol a magyarok évi fogyasztása, ennek fele pedig tömény. Az pedig rákot okoz.”

Hogyan okoz rákot az alkohol?

„A tömény alkohol, mikor végigmegy az emésztőrendszeren, károsítja a hámsejteket, és így azok elburjánzhatnak a szájüregben, a gégén, a nyelőcsőben, és a májban”– tette hozzá Simon Tamás. Ennek következményeképpen daganatok keletkeznek az említett helyeken, melybe évente ezren bele is halnak. Bármennyire is meglepő, a kutatók szerint az alkohol sokkal gyorsabban vezet rákhoz, mint például a cigaretta.

Akár már tíz-tizenöt év alatt is komoly következménnyel járhat a rendszeres alkoholbevitel, így a mostani fiatalok, fokozottan veszélyeztetettek. Ha sürgősen nem változnak szokásaikon, vagyis nem hagyják abba a mértéktelen ivást, egy évtized múlva ugrásszerűen megnőhet a daganatos betegek száma.

A mérsékelt alkoholfogyasztás és az emlőrák kialakulása közötti kapcsolat már régóta ismert, azonban nemrég fény derült arra is, hogy akár kevés alkohol elfogyasztása is növelheti a máj- és végbélrák kialakulásának kockázatát. A dohányzó nők esetében megfigyelték, hogy tovább nőtt a szájüregi és a gégedaganatok esélye is.

Az alkohol a legveszélyesebb drog!

Az alkohol sok országban messze a leggyakrabban használt „drog”, mivel könnyen hozzáférhető és társadalmilag is elfogadottabb, mint az illegális drogok. Pedig fogyasztásuk ugyanolyan romboló hatású, mint más drogoké. A rendszeres alkoholfogyasztók, általában nem tudják teljesíteni tanulmányi, munkahelyi, vagy családi kötelességüket sem.

Egyéb iránt, az alkohol lelassítja az agy bizonyos funkcióit, ami számos problémát eredményez. Például: gátolja a beszédközpontot, a látóközpontok eltorzult látást idéznek elő, a legyengült egyensúlyközpontok pedig egyensúlyvesztést és kontrolálatlan végtagmozgást eredményeznek.



Ezek a hatások ugyan rövid távúak, de súlyosabb esetben alkoholmérgezés is fennállhat, ami eszméletvesztéshez és további kellemetlenségekhez vezethet. Hosszú távon a túlzott mértékű ivás impotenciát, gyomorbántalmakat, szív problémákat, rákot és súlyos emlékezetkiesést, illetve agy- és májkárosodást okozhat.

Az Erzsébet Kórház toxikológiájára hétvégenként átlagban, négy-öt középiskolás diákot visznek be teljesen lerészegedve. Sajnos sokan már hétközben iskolaidőben és azután is isznak. A legutóbbi felmérések szerint, a középiskolások hatvan százaléka rendszeresen iszik. A fiatalok védelme érdekében, a Rákellenes Liga programot indított a középiskolákban, hogy felhívják a diákok figyelmét az alkoholfogyasztás veszélyeire.

Mennyi alkohol, ami még egészséges?

Bebizonyosodott, hogy körülbelül harminc gramm alkohol elfogyasztása egészségmegőrző hatással bír. Körülbelül ennyi alkohol van egy üveg sörben, vagy két deci borban. A sör mellett szól, hogy kis mennyiségben tágítja az ereket és kimossa belőlünk a lerakódni készülő lipideket. Kiterjedt statisztikai vizsgálatok igazolták, hogy akik átlagosan napi harminc gramm alkoholt fogyasztottak, egészségesebbek voltak, mint azok, akik egyáltalán nem ittak.

Sokan a vörösbort is „csodaszernek” tartják, nem véletlenül. Fogyasztása mellett szól ugyanis, hogy a világ legidősebb embere 1995-ben egy dél-francia hölgy, Jeanne Calment volt, akitől 120. születésnapján megkérdezték, minek köszönheti ezt a szép kort, amira ő a következőt felelte: „Olívaolajjal főztem, az ételhez mindig ittam egy pohár vörösbort és leszoktam a dohányzásról”.

Kutatásokkal is bizonyították a vörösbor jótékony hatását, ugyanis gazdag flavonoidokban, ami jó hatással van az egészségünkre. A flavonoidok tele vannak antioxidánsokkal, melyek segítenek a vírusok és a rákkeltő anyagokkal szemben. A legmagasabb flavonoid és antioxidáns koncentrációja a Cabernet Sauvignon, a Pinot Noir és a Petit Syrah borfajtáknak van.