Több száz amerikai áll készen arra, hogy egyirányú jegyet váltson a Marsra! Ők így, vagyis igen pozitívan reagáltak az asztrobiológus, Dirk Schulze-Makuch és a kozmológus Paul Davies elképzelésére, amely szerint a Mars gyarmatosítása 20 év múlva kezdődhetne, mégpedig úgy, hogy az első odarepülő űrhajósok sosem térnének vissza a Földre. A részletes elképzelést tavaly októberben közölte a Journal of Cosmology.

A kutatók a Washington és az Arizona Állami Egyetem munkatársai elsősorban a költségekkel indokolták meg a tervet. Az űrutazók biztonságos visszatérése ugyanis sokkal többe kerülne, mint minden egyéb művelet együtt.

Az elképzelés a korábbi felfedezők által felállított modellt követi. „Nem sokban különbözik az ötlet attól, amikor az első fehér telepesek elérték Észak-Amerikát” – fogalmaz a kutató a Washington State University által kiadott közleményében. „Ők sem úgy indultak el, hogy szándékukban állt volna visszatérni.”

A kilencvenes években a Mars Society alapítója, Robert Zubrin rámutatott, hogy „a kolonizáció definíciója szerint egyirányú utazást jelent”. Ezt követően a szakértők körében intenzív vita kezdődött, hogy ezt miként lehetne a leghatékonyabban kivitelezni.

Négy évvel ezelőtt a civil űrutazási kezdeményezések támogatására létrehozott X-Prize egyik alapítója, Peter Diamandis javasolta a „Mars Citizenship Program” létrehozását, amelybe önkéntes adományokból gyűjtenék a pénzt (10 000 dollártól egymillió dollárig lehet adakozni). A program lényege, hogy kiválasztanának száz önkéntest, akik közül kisorsolják, ki utazhat a vörös bolygón addigra robotok által létrehozott kolóniába.

Mostanra szinte minden korosztálytól összesen 500 önkéntes jelentkezett erre a rendkívüli útra, - diákok, jogászok, katonák, bébiszitterek és az űrhajózás rajongói. Ugyanakkor a levélözön szinte csak most kezdődik.

A jelöltek túlnyomó többsége tisztában volt döntésének következményeivel, írja a lap. Volt, aki azt írta, hogy a Földön már semmi dolga sincs, mások saját képességeiket dicsérték. Természetesen voltak olyan nagyon „tréfás” jelentkezők is, akik házastársukat szerették volna a Marsra küldeni.

A Davies sok évvel ezelőtt egyszer már fölvetett ötlete, az egyirányú járat a Marsra még az űrhajósok tetszését is elnyerte. „Miért kellene leküzdeni iszonyú nehézségeket, hogy néhány embert odaküldjünk, majd egy vagy másfél év után ismét elhozzuk őket?”, mondta "Buzz" Aldrin, 2008-ban Párizsban. Azoknak, akik a Marsra repülnek, fel kell készülniük az „úttörő- telepes szerepére", és „nem remélhetik a hazatérést.”

Biztos volt benne, hogy "nincs hiány az önkéntesekből" - a nehéz feltételek ellenére sem, mondta Aldrin, aki a második ember volt a Holdon. Az első női űrhajós, az orosz Valentyina Tyereskova (73), spontán jelentkezett egy ilyen utazásra.

A z orosz űrprogram doyenje, Boris Chertok (98) viszont úgy véli, semmi értelme az űrhajósok Mars utazásáról beszélni. Miért kellene 3-500 milliárd dollárt egy ilyen utazásba invesztálni, amikor a Mars robotok már képesek "minden embert érdekelő kérdés" megválaszolására, hangsúlyozta a közelmúltban megjelent könyve "Az úrhajózás a XXI. században ".