Mi történt a Fidesz-KDNP kétharmados "forradalma" óta az egészségügyben? Milyen prioritási sorrendek alakultak ki a területen a politikai üzenetekben fellelhető ellentmondások mellett? Ki az úr az egészségügy házában? Kiket, és miért zavarnak a betegjogok? A patikaliberalizáció vagy a Magyar Gyógyszerészeti Kamara fog győztesen kikerülni a kibontakozó harcból? Meddig lesz Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke? És a legfontossab kérdés: ki fog gondoskodik a betegekről, ha a pénz és az öngondoskodás is elfogy?

Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ az Intézet a Demokratikus Alternatíváért legújabb elemzése (a teljes tanulmányt erre a linkre kattintva töltheti le).

Egészségügy, a mellőzött terület?

A politikai elemző intézetek legfiatalabb képviselője az orbáni egészségpolitikát vizsgáló tanulmányában kiemeli, hogy nem történt konkrét, stratégiai előrelépés az egészségügy strukturális reformjával kapcsolatban.

"A jobboldali kormánynak fél év sem volt elég ahhoz, hogy politikailag megerősítse pozíciójában Szócska Miklóst és programját. Az egészségügy a jobboldali kormány leginkább mellőzött területe lett. A Semmelweis Terv társadalmi vitájának lezárultával január végére volt várható a véleményekkel kiegészített, konkrét lépéseket is tartalmazó tervezet, ez azonban azóta sem került nyilvánosságra. A február elején lezajlott kormányülésről kiszivárgott hírek szerint májusban várható az egészségügyi törvénykezés következő etapja" – világít rá a tanulmány az orbáni egészségpolitika hibáira.

Kiszolgáltatott betegek

Az IDEA szerint kormány pontos stratégiája "azt a paternalista szemléletet fogja képviselni, amely az egészségügyben az érdekcsoportok kiszolgálásában, az állami újraelosztás más területein pedig a felosztó-kirovó rendszer megerősítésében öltött testet".

Nem túl fényes kilátásokat prognosztizál tehát a Böcskei Balázs vezette IDEA, és akkor még nem is beszéltünk a betegek és az orvosok legfontosabb szempontjairól.

"A betegjogok gyengítése tovább erősíti az orvos-beteg viszonyban az előbbi csoport hatalmi helyzetét, a betegeket pedig kiszolgáltatottá teszi. A Magyar Orvosi Kamara jól láthatóan feleslegessé, sőt ellenszenvessé vált a kormány számára. Erre utal a MOK elnökének pellengérre állítása. Éger István elvesztette bizalmi pozícióját a jobboldalon, az egészségpolitika alkotásában csak addig lehetett szerepe, amíg a 'megfelelő' módon és irányban volt képes tematizálni a politikai napirendet" – olvasható a tanulmányban.

Harcok több szinten

Az IDEA szerint a patikaliberalizáció visszafordításában is megtestesülő "paternalista kormányzati szerepfelfogás" rövid távú politikai érdeket szolgáló, populizmusra épülő politikát vetít elénk, bár a folyamat az állampolgár érdekeit szolgálja.

A tanulmány kiemeli, hogy a legfrissebb közvéleménykutatás szerint a magyar lakosság negyven százaléka vett igénybe az elmúlt egy évben magán egészségügyi szolgáltatást, amely nem csak az emberek közfinanszírozott egészségüggyel szembeni lehangoló véleményét bizonyítja, de rámutat a fizetőképesség és a fizetési hajlandóság létezésére is.

Mi jön még?

Összességében tehát nem fest éppen vidám képet az orbáni egészségpolitikáról Böcskeiék elemzése. Pedig mint fogalmaznak, "az elmúlt időszakban mind a szakértők, mind az egészségpolitika vezetői egyetértenek abban, hogy az egészségügy sürgősen hathatós beavatkozásra szorul".

"Az egészségügyi kormányzat azonban már azzal alulmúlja a várakozásokat, hogy a terület vezetésének átvétele után több mint fél évvel is csak a tervezés szakaszáig jutott el. Ráadásul ez a tervezés nem a struktúra átalakítását, hanem annak ellátásszervezési problémáit igyekszik csak megoldani" – összegez a tanulmány.