A Monetáris Tanács is a kormány kezében

A parlament hétfői döntése értelmében a jövőben az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács külsős tagjait. A képviselők 286 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény erről rendelkező módosítását, majd a jogszabály sürgős kihirdetését kérték a köztársasági elnöktől.

A monetáris tanács - a jegybank elnökén és alelnökein kívüli - tagjait ezután a parlament gazdasági bizottságának javaslata alapján hat évre választhatja meg a Ház. A testület négy külsős tagjának március elsején jár le megbízatása. Utódaikat - mint Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke hétfőn az MTI-nek elmondta - a parlament március 15-ig megválaszthatja.

A kormánypárti politikusok mellett a Jobbik-frakció és három független képviselő - Ivády Gábor, Pősze Lajos és Szili Katalin - is megszavazta az előterjesztést.

A módosítás alapján a monetáris tanács - a jegybank elnökén és alelnökein kívüli - tagjait ezután a parlament gazdasági bizottságának javaslatára hat évre választhatja meg a Ház. (A négy külsős tag közül eddig kettőt a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhetett, a kinevezési jog a köztársasági elnököt illette meg; a jelenlegi tagok - Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit - megbízatása március elsején jár le.)

Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke hétfőn az MTI-nek elmondta: a bizottság azon az ülésén, amelyen jelöli a monetáris tanács új, külsős tagjait, meghallgatja a jelölteket. Szavai szerint a parlament március 15-ig megválaszthatja a négy tisztségviselőt.

A törvény azt is kimondja, hogy az Országgyűlés - szintén a szakbizottság javaslatára - kizárólag abban az esetben mentheti fel a monetáris tanács általa választott tagját, ha nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a törvénymódosítás előző héten tartott általános vitájában hangsúlyozta: a változtatással nem sérül az MNB legfőbb döntéshozó testületének függetlensége, vagyis a kormány ezentúl sem tud nyomást gyakorolni a jegybankra. Megjegyezte: a módosítás ellen korábban az Európai Központi Bank sem emelt érdemi kifogást.

Végre egy okos ötlet

Alkotmányos védelmet biztosítana a termőföldnek és a vizeknek mint a nemzeti vagyon részeinek a fideszes Turi-Kovács Béla. A kormánypárti képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke hétfőn nyújtotta be a parlamentnek az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alaptörvény-koncepciójához kapcsolódó módosító indítványát.

A javaslat alapján a koncepció úgy szólna, hogy a magyar állam tulajdonáról, mint nemzeti vagyonról, a kizárólagos állami tulajdonba tartozó elidegeníthetetlen kincstári vagyontárgyakról - beleértve a termőföldet, az ásványvagyont és a vizeket -, valamint a kizárólagos állami tevékenység köréről törvény rendelkezik. A termőföld és a vizek pedig - mint a nemzeti vagyon részei - az alkotmányban nyernek védelmet.

Turi-Kovács Béla indoklásában azt írja, hogy a termőföld és a vizek olyan természeti kincsek, amelyek a magyar nemzetgazdaság legfontosabb erőforrásai. Ezért fontos szerinte, hogy ezek különleges védelme az alkotmány szabályozási elveiben rögzítve legyen.

A Kisgazda Polgári Egyesület hétfői közleménye szerint egyre több országgyűlési képviselő, kormánytag támogatja ezzel kapcsolatos elképzelésüket, és "így bizonyosra vehető, hogy a termőföld és vizeink alkotmányos védelmet kapnak". Hozzátették, a termőföldet olyan nemzeti vagyonnak tartják, amelyre vonatkozóan sarkalatos törvényeknek kell az öröklés, a tulajdonátruházás törvényi feltételeit szabályozniuk.

A nemzeti vagyon fokozott védelmére - különös tekintettel a termőföldre és a vízkészletre - a nemzeti konzultációs testület kérdőíve is rákérdez.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség február 9-11-i siófoki ülésén úgy döntött, hogy a kereszténydemokrata Salamon László vezette alkotmány-előkészítő eseti bizottság alaptörvény-koncepciója nem emelkedik jogi erejű érvényre, azt egy vitaanyagnak tekintik, amely kijelöli az irányokat. Az MTI azonban korábban fideszes képviselőktől megtudta, "irányadónak fogják tartani" a Salamon-koncepciót. Ehhez hasonlóan nyilatkozott múlt hét szerdán Harrach Péter KDNP-frakcióvezető is, aki ugyancsak azt mondta, számukra kiindulópontként a Salamon László vezetésével kidolgozott koncepció szolgál.

A Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat - amelynek melléklete az eseti bizottság által kidolgozott alaptörvény-koncepció - részletes vitáját kedden folytatja le a Ház.

Mi lesz a reformprogramban?

Várhatóan a hét második felében ismerteti a kormány a strukturális reform lépéseit, miután szerdán második olvasatban megtárgyalja azokat - közölte a kormányszóvivő.

Nagy Anna úgy fogalmazott, a reformprogram egyik legfontosabb célja a fenntartható gazdasági növekedési környezet biztosítása.

A háttérbeszélgetésen kiosztott dokumentum szerint a szerdai kormányülés témáiról csütörtökön tartanak kormányszóvivői sajtótájékoztatót. A kabinet első olvasatban pénteken tárgyalta a strukturális reformokat.