A Tanács a február 28-i ülésén következtetéseket fogad el az európai energiainfrastruktúra fejlesztésről. A legtöbb nyugat-európai tagállam szerint a fejlesztések megvalósítása és finanszírozása is a piac feladata. De be lehet-e mégis vonni uniós forrásokat? Mi a magyar elnökség álláspontja?

Az energiainfrastruktúra fejlesztésének valóban a finanszírozás az egyik kényes pontja. A következő többéves költségvetés elfogadásáig az energiaügyi miniszterek és az uniós intézmények a finanszírozási lehetőségekről gondolkodnak. A tagállamok egy része, főképp a nyugat-európai államok azon az állásponton vannak, hogy az infrastruktúrafejlesztéseket a piacnak, az iparágnak kell finanszíroznia. Több, főleg újonnan csatlakozott tagállam azonban úgy ítéli meg, hogy ezekhez a beruházásokhoz az uniós forrásból nyújtott támogatások is szükségesek.

Tekintettel arra, hogy ezek az infrastruktúrafejlesztések az egész Európai Unió és minden tagállam érdekét szolgálják, különös figyelmet kell fordítani a finanszírozási szükségleteknek megfelelő, átlátható és megkülönböztetéstől mentes díjszabás kialakítására és a határokon átnyúló beruházások költségeinek megfelelő megosztására.

A cél az, hogy fokozzuk a versenyt és a versenyképességet, miközben figyelembe vesszük a fogyasztókra gyakorolt hatásokat. Ahogy azt az Európai Tanács február 4-én is hangsúlyozta, korlátozott közfinanszírozásra csak olyan projektek esetében lesz majd lehetőség, melyek támogatása az ellátásbiztonság vagy a szolidaritás szempontjából indokolt, azonban nem vonzanak kellő piaci finanszírozást.

Az Európai Tanács február 4- én támogatta a hálózati szűk keresztmetszetek felszámolásának tervét, illetve azokat a törekvéseket hogy 2015-re ne legyen elzárt „energiasziget” az EU-ban. Piaci alapon meg lehet ezt valósítani?

Komoly erőfeszítéseket kell tenni az európai energiainfrastruktúra korszerűsítésére és bővítésére, valamint a hálózatok összekapcsolására. Itt is felmerül a projektek finanszírozásának kérdése. Olyan szabályozást kell szorgalmazni, amely vonzó a befektetők számára.

Téma lesz a Déli Gázfolyosó, amelyen a Kaszpi-térségből, esetleg a Közel-keletről érkezne földgáz Délkelet- és Közép-Európába. Milyen előrelépésre lehet számítani? Hogyan látja a Nabucco és a török- olasz-görög ITGI vezetékek összekapcsolásának lehetőségét az elnökség?

Magyarország mint tagállam, és mint a Tanács soros elnöke is nagy érdeklődéssel figyeli a Déli Gázfolyosó projektjeinek alakulását, mert nagyban hozzájárulnak az Unió és különösen keleti régiója energiabiztonságához. Több fontos előrelépés is történt, mivel a Bizottság eredményes tárgyalásokat folytatott Azerbajdzsánnal, amelynek központi szerepe van a Nabucco projektben. A beruházás megvalósulása ennek ellenére még nem teljesen biztos, további gazdasági és politikai egyeztetések szükségesek. Ugyanígy tárgyalni kell még az egymással versenyző diverzifikációs vezetéktervek összekötéséről is.

Az Európai Bizottság a Tanács ülésén a tervek szerint bemutatja közleményét arról, hogy mennyit haladt az EU a megújuló energia terén a 2020-ra szóló célkitűzések teljesítésében. Hogyan állnak a dolgok, különösen, az új tagállamokban?

A tagországok komolyan veszik a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos feladataikat, ez látszik a Nemzeti Cselekvési Terveikből. Egyre inkább teret nyer az a nézet, hogy a célkitűzéseket nem kötelezettségként, hanem a jövőbe mutató gazdaságfejlesztés egyik eszközeként kell kezelni.

Az új tagországok természeti és gazdasági adottságai eltérőek, de valamilyen megújuló energiaforrás kiaknázására mindenhol van lehetőség. Az új tagállamok felismerték az ebben rejlő lehetőségeket.