Ugyanakkor mivel az érvényes EU előírások szerint a nyugdíjpénztári vagyonátadást teljes egészében 2011-ben kell bevételként elszámolni, a most bejelentett 90 milliárd forintos 2012 évi és 220 milliárd forint 2013-14 évi ilyen felhasználás igazából azt jelenti, hogy a folytatódó hiánycsökkentés helyett a következő évekre a valódi cél (az EU-elszámolásokban) a csak éppen három százalék alatti deficit fenntartása.

Egyszeri bevételek

Az idei költségvetésbe betervezett különböző egyszeri bevételek (nyugdíjpénztári vagyonátadás, válságadók, a végül a magánnyugdíj pénztárban maradó tagok tagdíja), továbbá az adótörvény szerinti további SZJA csökkenések 2013-ra összesen mintegy 1200 milliárd forintos bevételkiesést okoznak.

Az idei egyenlegcél fenntartásához lényegében ezt kellene valamilyen módon pótolni. Ebből a 3 százalék körüli gazdasági növekedéstől várható automatikus közteherbevétel - emelkedés fegyelmezett kiadási politika mellett mintegy 500 milliárd forintot fedezhet. Ezért a most bejelentett mintegy 680 milliárd forintos kiadáscsökkentés – ha megvalósul - elégnek látszik a hiány három százalék alatt tartásához.

Kétséges megvalósíthatóság?

Az egyes területekre célzott csomagokban foglalt megtakarítások megvalósíthatósága azonban továbbra is erősen kétséges. A bejelentések sajnos nem tartalmazzák az intézkedések fontosabb szakmai részleteit, nem adnak elég információt arról, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánják elérni.

A vázolt nagyságrendek a legtöbb esetben irreálisnak tűnnek. A kétségekre a választ csak a most bejelentett csomagok későbbi kibontása, valószínűleg a szakmai törvények beütemezett parlamenti előterjesztése adhatja meg.

"B" terv?

Ha a most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések a vártnál kisebb megtakarítást hoznak, a kormány még mindig elővehet egy „B” tervet. Részben az idei évre bejelentett 250 milliárd forintos zárolás tartóssá tétele, részben további bevételnövelő adóintézkedések formájában. A pénzügyi célok így tarthatók maradhatnak, legfeljebb az ezeket eredményező intézkedések fenntarthatósága válhat kérdésessé.

Ugyanakkor sajnálatos, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése most sincs napirenden.

Ami nem szerencsés

Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a tíz százalékos nyereségadót.

A kormány gazdaságpolitikája az eddigi növekedési prioritással szemben most az államadósság csökkentését helyezi előtérbe. Ez akár helyes is lehet, de a piacok akkor fogadják el hitelesnek, ha a csomagbontás megtörténik és valóban ezt az eredményt hozza.