Az Európai Parlament politikai vélemény-kifejezésének eszköze az úgynevezett „állásfoglalás”. Egy szakbizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet be állásfoglalási indítványt az Európai Parlament plenáris ülése elé valamilyen aktuális politikai ügyet illetően, így például az emberi jogokat, a jogállamot vagy a demokráciát veszélyeztető kérdésekben.

Az elfogadott indítványnak csak politikai következménye van, jogi nincsen. Bár Magyarország uniós csatlakozása óta több mint 1000 ilyen állásfoglalást szerepelt az Európai Parlament napirendjén, ezek túlnyomó többségét nem uniós országokról (így például Burmáról, Iránról, Kínáról) fogalmazták meg. Tagállamnak címzett állásfoglalást mindössze 22 alkalommal fogadott el a Parlament, ezek fele valamilyen témában támogatta az adott uniós országot, másik fele viszont elítélő volt.

A Policy Solutions gyorselemzése szerint 2004 óta összesen hét másik tagállamot kritizált az Európai Parlament írásos állásfoglalásban: Olaszországot, Máltát, Lengyelországot, Litvániát 2-2 alkalommal marasztalta el, míg Franciaországot, Írországot és Spanyolországot 1-1 alkalommal. Míg Lengyelország és Litvánia az erősödő – és állami szintre gyűrűző – homofóbiával kapcsolatban kapott „megrovást”, addig Olaszország és Franciaország esetében a romákkal kapcsolatos bánásmódot érte kritika. Magyarország az első ország 2004 óta, melynek kormányát a sajtószabadság megsértése miatt „ítéltek el” az európai parlamenti képviselők.

Az első feddés

Magyar kormányt ma először kritizált európai parlamenti állásfoglalás. Korábban két esetben foglalkozott a Parlament Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, illetve egy másik esetben felhívta az uniós szervek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezése érdekében.

Az állásfoglalást az európai Zöldek, Liberálisok, Szocialisták és Demokraták, valamint a radikális baloldali pártokat tömörítő frakciók közösen nyújtották be és szavazták meg. A dokumentum felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Az állásfoglalás az ügyben az Európai Bizottságot is kritizálja, valamint felkéri arra, hogy készítsen a médiapluralizmus és médiaszabályozás ügyben európai szintű kerettörvényt.