Megeshet, hogy komolyabb radioaktív kibocsátás történik a fukusimai atomerőmű egyes reaktorának sérülése miatt, de ennek nem lehet európai hatása - közölte Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, hozzátéve, olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset, mint amilyen 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt. A Japánban pénteken bekövetkezett rendkívüli erejű földrengés fontos infrastruktúrák lerombolása mellett három japán atomerőművi telephelyet érintett komolyabban. Mint Aszódi Attila azt mondta, a hivatalos közlemények nem tartalmaznak annyi konkrét információt, hogy abból érteni lehessen, pontosan mi is történt.

Emlékeztetett, hogy a földrengést jelentős szökőár is követte, és péntek óta - az atomerőművek üzemzavarainak kezelése közben - több mint húsz, a 6-nál erősebb utórengés volt, ezek további műszaki problémákat okozhattak. A természeti csapások következtében az atomerőművek terhelése - vélhetően - meghaladta azt a szintet, amelyet a tervezésnél feltételeztek.

A fukusimai atomerőmű két reaktoránál is hűtési problémák léptek fel, a helyzet az egyes reaktoránál a legkritikusabb, itt történt szombaton a robbanás.

A robbanás romba döntötte a Tokiótól 240 kilométere északra található erőmű egyes reaktorépületének betonburkolatát. A detonációt az okozta, hogy a földrengés miatt megsérült a reaktor hűtőrendszere, s a hűtővíz szintjének a csökkenésekor hidrogén szabadult fel, amely a két tartályfal közé jutva oxigénnel vegyült, és berobbant.

Aszódi Attila elmondta: a jelentések szerint a telephely környékén a környezetben a normálszintnél magasabb jód- és céziumaktivitást észleltek. Ez arra utal, hogy a reaktorban üzemanyagrúd vagy -rudak megsérülhettek. Egyes hírekben kismértékű üzemanyag-olvadásról is beszélnek, de ez a szennyezés akkor is felléphet, ha az üzemanyag burkolata megsérült. Ha a reaktor hűtését nem tudják hosszú távon biztosítani, és a reaktorzóna nagymértékű olvadása következik be, akkor ez számottevő hidrogénfejlődéshez vezethet, és az sem zárható ki, hogy a reaktor borítása megsérül - mutatott rá. Hozzátette, ez komolyabb kibocsátást eredményezhet, de ennek európai kihatása nem lehet.

A néhány, interneten elérhető video- és fényképfelvétel, valamint a japán kormány hivatalos közleménye alapján az vélelmezhető, hogy a robbanás nem a hermetikus védőépületi falon, és nem a külső betonfalon belül, hanem a reaktorcsarnokban következhetett be. A robbanásnál tehát a reaktorcsarnok fala "dobódhatott le". Mivel ebből a csarnokból kezelik a kiégett kazetták pihentető medencéjét, a robbanás a pihentető medencében tárolt üzemanyag sérülését is okozhatta. A radioaktív kibocsátást ez is magyarázhatja - fejtette ki Aszódi Attila.

Hozzátette, elképzelhető olyan eseménysor, amelynek során jelentős környezeti kibocsátás is lehet a fukusimai atomerőmű egyes vagy kettes reaktorából. Olyan nagyságú és hatású nukleáris baleset azonban, mint amilyen 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt, emelte ki. Az érintett japán atomerőművek forralóvizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, így nagy kiterjedésű tűz nem lehetséges. Aszódi Attila úgy fogalmazott, "fontos, hogy túl vagyunk az atomerőművi üzemzavarok első kritikus 24 óráján", a reaktorokból eltávolítandó maradékhő jelentősen csöjkent a reaktorok leállítása óta. Így ha van áram a telephelyen és be tudnak juttatni hűtővizet, a hőelvitel megoldható.