A frakcióvezető kijelentette, érdemes felidézni, hogy a történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri. Szavai szerint az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit. Úgy fogalmazott, hogy a hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja.

Kijelentette, hogy az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a "nép alkotmánya", amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi vissza.

Leszögezte, hogy ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának.