A leggyakoribb közös kikapcsolódási forma a baráti társaságban, valamelyikük lakásán eltöltött könnyed beszélgetések és ünneplések: 10 százaléknyian viszonylag sűrűn vesznek részt ilyeneken.

Az emberek 5 százaléka rendszeresen jár hétvégenként valamilyen nyilvános zenés, táncos rendezvényre, 4 százaléka moziba, 2 százaléka étterembe, 1 százaléka színházba, koncertre. Az érintettek – saját bevallásuk szerint - átlagosan 4400 Ft-ot költenek egy hétvégén esti szórakozásra.

A szórakozni járók egyik felét – főképpen a férfiak igényeit kielégítik az alkalmak, a másik felét – leginkább a nőket – viszont hiányérzet jellemzi, ha lehetőségük lenne, többet költenének, gyakrabban szórakoznának. Az otthon maradók többsége, háromnegyede nem is vágyik zajos hétvégi estékre, egynegyedük viszont, ha módjában állna, elmenne szórakozni - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet március első felében készített az Ipsos, az ország 15 év feletti népességét reprezentáló 1050 fő személyes módon történő megkérdezésével.

Elég kevesen, 15 százaléknyian járnak rendszeresen hétvégi estéiken szórakozni, 45 százaléknyian alkalmanként mennek kikapcsolódni, s 40 százaléknyian lényegében mindig otthon maradnak.

Legtöbb híve a baráti összejöveteleknek van, az emberek egytizede gyakran részese ilyennek, 38 százalékuk pedig időnként tölti ezzel pénteki, hétvégi estéit. A lakosság 5 százaléka folyamatosan jár diszkókba, zenés-táncos rendezvényekre, s további 22 százalékuk esetenként vesz részt ezeken.

A lakásokon illetve a nyilvános helyen történő bulizás sokaknál összekapcsolódik, egyik esemény folytatása a másiknak. A barátokkal, haverokkal történő beszélgetés, bulizás az iskolai végzettség emelkedésével egyre kedveltebb időtöltés s inkább a városokban, mint a kisebb településeken jellemző. További sajátosság, hogy a diszkóba járás, a partyzás a tizenévesek, a húszas éveikben járók körében elterjedt, addig a házibulik a harmincas-negyvenes korosztály számára is érdekesek.

Moziba 4 százaléknyian gyakran, 32 százaléknyian ritkán járnak hétvégi estéiken. Ez a kikapcsolódási forma is főleg a fiatalok és a városiak körében jellemző. Színházba, koncertre péntek és vasárnap között a lakosság 1 százaléka megy rendszeresen, 28 százaléka esetenként. E közönség karaktere is megrajzolható, leginkább 50 év alattiakból, városiakból és érettségizettekből, diplomásokból áll. Az étterembe járás a lakosság 2 százalékának gyakori elfoglaltsága péntek, szombat, vasárnap estéken, s még további 26 százalék is néha-néha elmegy ekkortájt vendéglőbe.

Az étkezések törzsközönsége leginkább a városokban, valamint a közép- és felső státuszúak körében található meg. A lakosság négytizede sehová nem megy hétvégi estéin. Az otthoni elfoglaltságok – más kutatásokból tudjuk, hogy ez elsősorban tévézést jelent - különösképpen az idősek körében elterjedtek: 80 százalékuk péntektől vasárnapig az estéket a megszokott környezetben tölti. Ugyancsak kevéssé mobilak az alacsony iskolázottságúak és a falvakban élők (65 illetve 53 százalékukat jellemzi, hogy az esti órákban nem járnak nyilvános helyre szórakozni).

A szórakozni járók válaszai alapján egy fő egy hétvégén átlagosan 4400 Ft-ot költ az esti könnyed elfoglaltságokra. Az összesített adat mögött azonban jelentős eltérések mutatkoznak. A fővárosiak például jóval többet tudnak/kényszerülnek költeni egy-egy hétvége esti időtöltés esetében: átlagban 6000 Ft-ot. Ugyancsak viszonylagosan sok pénzt hagynak ilyen alkalmakkor a szórakozóhelyeken a középkorúak és a diplomások (5200-5200 Ft). Az idős emberek, az alacsony képzettségűek viszont sokkal kevesebbet, nagyjából 1800 Ft-ot költenek hétvégi kikapcsolódásra. Látható tehát, hogy nagy a szakadék. hiszen azok a rétegek, amelyek a leggyakrabban járnak szórakozni, egy-egy alkalommal az átlagosnál sokkal többet is hagynak a pénztáraknál. A ritkábban járó csoportoknak pedig a fogyasztásuk is meglehetősen visszafogott, szerény módon van módjuk szórakozni.

A hétvégén szórakozni járók fele úgy érzi, hogy igényeit kielégítik a mostani lehetőségek, a másik fele viszont elégedetlen – ha lenne rá pénze, ideje, még gyakrabban menne el hétvégén otthonról. A helyzetükkel főképpen a férfiak elégedettek, hattizedük megtalálja a hétvégi lazulásnak nevezhető programokat. A nők körében viszont négytizednyien válaszoltak megelégedéssel, a többségnek csak a minimális hétvégi szórakozási igényei teljesülnek.

Akik otthon töltik hétvégi estéiket, többségükben (74 százalékukban) megbékélték ezzel a helyzettel, nem kívánnak nagyobb társaságot maguknak. Az otthon maradók egynegyedét viszont a kíváncsiság hajtja, szívesen elmenne valamelyik hétvégi estéjén szórakozni. Ez az óhaj az életkor függvénye, főleg a lakásukba kényszerülő húszas korosztály mozdulna (61 százalékuk). Az otthon maradó negyvenesek körében már csak egyharmadnyian mutatnak érdeklődést külső programok iránt, az ötvenesek körében egynegyednyien. Az otthonukban szórakozó legidősebbek körében alig egytizednyien kívánkoznak el valamilyen szórakozóhelyre.