Kiderült: a híváslisták szerint mások is tudhattak a támadásokról. Kiss Árpád védője pedig a titkosszolgálati jelentések bekérését indítványozta.

Pető Zsolt, akinek a négy vádlott közül egyedül van meghatalmazott védője, már nyomozati vallomásában sem kívánt a galgagyörki, a piricsei és a tarnabodi támadásról beszélni. Az első- és a másodrendű vádlott, a Kiss testvérek nyomozati vallomásukban, amelyet az előző tárgyalási napokon fenntartottak, bűntársként nevezték meg Pető Zsoltot.

Tagadás

Pető Zsolt a folytatólagos kihallgatásokon minden gyanúsítás ellen panasszal élt, azt hangoztatva, hogy nem követett el bűncselekményt. A pénteki tárgyaláson felolvasott vallomásai egyikére sem tett észrevételt, így tagadva továbbra is, hogy a besenyszögi fegyverrablásban, a nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságban, a kislétai emberölésben részt vett volna tettesként.

Pető Zsoltot a Nemzeti Nyomozó Iroda a szombathelyi börtönben hallgatta ki a fegyverrablásról és a romák sérelmére elkövetett támadásokról. A vádlott a pénteki tárgyaláson sérelmezte, hogy bár a nyomozók külön kezelték a bűncselekményeket, ugyanaz a tiszt hallgatta ki mindegyik ügyben.

A szakértői jelentések szerint a romagyilkosságok vádlottjai által használt mobiltelefonok hívásforgalma alapján megállapítható, hogy legalább két másik embernek is lehetett tudomása a bűncselekményekről.

Telefonhívás

A bizonyítási eljárás keretében elhangzott: nemcsak a tiszalöki gyilkosság, hanem már a galgagyörki támadás után is telefonhívással, illetve sms-üzenetben értesítették az elsőrendű vádlott Kiss Árpád korábbi szeretőjének, mind a négy vádlott főnökének, a büntetőperben csak tanúként szereplő F-né Ny. Évának a tulajdonában lévő telefonszámot, ezért a bíró által ismertetett szakértői jelentés szerint F-né Ny. Évára vonatkozóan "bűnös adat merült fel".

Csontos István negyedrendű vádlott a bűnszervezet támogatójaként nevezte meg korábbi vallomásaiban a bíróságon volt munkaadóját, F.-né Ny. Évát - akit a vádlottak elfogásával egy időben szintén előállítottak 2009. augusztus 21-én éjjel Debrecenből, és a lakásán házkutatásokat is tartottak, de tanúkénti meghallgatása után szabadon engedték -, és azt hangoztatta: nincs mindenki a vádlottak padján, akinek köze van a bűncselekmény-sorozathoz bűnpártolóként, tettestársként vagy támogatóként.

A szakértői megállapítások szerint a vádlottak által kizárólag a bűncselekményekhez használt mobiltelefonnal kapcsolatba léptek egy további férfi telefonjával is, aki három vádlotthoz hasonlóan "szintén szélsőséges, rasszista nézeteket vall".

A tárgyaláson a vádlottakra vonatkozó polgári és katonai titkosszolgálati adatok bekérését indítványozta az elsőrendű vádlott védője. Kérését azzal indokolta, hogy sajtóhírek szerint a támadások előtt szélsőséges nézeteik miatt évekig figyelték a gyanúsítottakat, a negyedrendű vádlott pedig jelentéseket tett a katonai elhárításnak.

Titkos jelentések

Bérdi Zsolt, Kiss Árpád védője azért indítványozta, hogy a szakszolgálatok ismertessék a védelemmel a titkos jelentéseket, hogy kiderüljön: Csontos István tett-e jelentést - és ha igen, milyen tartalmút - vádlott-társairól. Arról szeretne információt kapni, hogy a szakszolgálatok tudhattak-e már az elfogásuk előtt a Kiss testvérekről és Pető Zsoltról, és ha a tiszalöki támadás után Csontos feltárta ismereteit, miért nem léptek a hatóságok, mert álláspontja szerint akkor megakadályozhatták volna kislétai gyilkosságot.

Egy jelentés szerint a rendőrség 2009. június 9-én kérte, hogy a katonai elhárítás, mivel az adatbázisukban szerződéses katonaként szerepelt, ellenőrizze Csontos Istvánt. A Honvédelmi Minisztérium a vádlottak elfogása után egy hónappal, 2010. szeptember 21-én kiadott közleményében azt tudatta: a nyomozó hatóság 2010. június 30-án konkrét információkat kért Csontos Istvánról, és ezeket a Katonai Biztonsági Hivatal haladéktalanul meg is adta.

A negyedrendű vádlottat társainak 2009. augusztus 21-i elfogásakor a rendőrök, szintén igazoltatás után, elengedték. A Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője ezt a sajtónak korábban azzal magyarázta, azért engedték el akkor hajnalban, "mert nem volt képben", és csak órákkal később derült ki, hogy köze van a támadássorozathoz.

A bíróság előtt álló vádlottak elfogása után a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti tényfeltáró munkacsoport a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetőinek felelősségét is megállapította.

Megfigyelések

A szakszolgálatok éveken ált megfigyelték az egyik vádlottat a szélsőséges nézetei miatt, majd mikor 2008 év elején, a támadások előtt fegyverbeszerzésre készült, megszüntették a megfigyelését, ráadásul sajtóhírek szerint az NBH a sorozatgyilkosságok kezdete után egy évvel olyan információt kapott, hogy a csoport újabb fegyverbeszerzésre készül, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal.

Csontos István a katonai elhárítás informátora volt, és a tiszalöki gyilkosság után találkozott tartótisztjével.

Az egykori szerződéses katona a bíróság előtt egy korábbi tárgyaláson elismerte, hogy jelentéseket tett, de állítása szerint bűntársairól és a romák elleni erőszakos cselekményekről, amelyekről szinte minden esetben tudott, attól félve, hogy őt vagy családtagjait megölik, nem tett említést.