A területi listákra 2010. április 11-én leadott szavazatok alapján a Fidesz-KDNP már a voksolás első fordulójában megszerezte a kormányzáshoz szükséges támogatást, és mellette további három párt - az MSZP, a Jobbik és az LMP - lépte át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt, míg húsz év után először maradt mandátum nélkül két rendszerváltó párt: az MDF és az SZDSZ.

Kern Tamás, a Századvég Alapítvány tudományos főmunkatársa az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, a magyar társadalom 2010 áprilisában nemcsak a Fidesz programjára szavazott, hanem az elmúlt nyolc év kormányzásából történt kiábrándultságát is kifejezte. Kiemelte: a Fidesz szavazótáborának enyhe lemorzsolódása ellenére a nagyobbik kormánypárt továbbra is 53-55 százalékos társadalmi támogatottsággal rendelkezik, vagyis még ma is képes lenne kétharmados többséget szerezni az Országgyűlésben.

Szimbolikus politizálás?

Az elemző szerint a kormány a megválasztását követő pillanattól aktív, szimbolikus politizálást folytat, ugyanakkor a beígért nagyarányú adócsökkentést csak részben tudta megvalósulni, a gazdaság vérkeringését leginkább a társasági adó csökkentésével tudta élénkíteni. A Századvég főmunkatársa úgy látja, a piac pozitívan értékelte a kormány Széll Kálmán Tervben is megfogalmazott, szükségszerű szerkezeti reformok megvalósítására tett ígéretét, amit a forint árfolyamának stabilitása is jól mutat. Kern Tamás a jövőben orvosolandó hibák között említette ugyanakkor a kormány Alkotmánybírósággal megromlott viszonyát, amit véleménye alapján az új alaptörvény tisztázhat.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint a kabinet az elmúlt évben igyekezett gyengíteni ellensúlyait és olyan változtatásokat hajtott végre, amelyekkel a következő választás utáni időszakban is megkerülhetetlen politikai pozíció maradhatnak. A Fidesz ezen a téren eddig szinte minden célját meg tudta valósítani, bár ezzel sokszor a médiatörvény fogadtatásához hasonló, "teljesen szükségtelen" nemzetközi konfliktusokat vállalt - fejtette ki az elemző.

Felemás eredmény

A vezető elemző pártpolitikai szempontból azonban már felemás eredményt tulajdonít kormánypártnak; noha szerinte az ellenzék továbbra is gyenge maradt, úgy gondolja, a Fidesz mára jelentősen vesztett támogatottságából. Juhász Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy az új kormányzati szerkezet működése sokszor szervezetlennek tűnt, szakpolitikai szinten látványos a "tervezetlenség és a kiszámíthatatlanság", a nyilvánosság számára pedig nem átlátható a döntéshozatali és az érdekegyeztetési rendszer.

Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint a szimbolikus lépések mellett olyan hatalmi stabilizáció jellemezte a választások első fordulója óta eltelt egy évet, mint például a rendőrségi vezetők, vezérkari főnök cseréje.

Mindezek mellett sor került a legfontosabb ellenőrző pozíciók átvételére is, míg a legégetőbb szakpolitikai kérdések csak a Széll Kálmán Tervvel kerültek előtérbe, szabályozásukra pedig az év végéig kerülhet sor - fejtette ki.

A Magyar Progresszív Intézet elemzője emlékeztetett: az Állami Számvevőszék elnökének a Fidesz parlamenti képviselőjét választották meg, a Költségvetési Tanács tagjait pedig teljes egészében kicserélték, így az mára többségében a jobboldalhoz köthető emberekből áll. A legnagyobb kormánypárt javaslata nyomán csökkent az Alkotmánybíróság jogköre, az új tagok jelölése pedig a kétharmados kormánytöbbségtől függ - fűzte hozzá.

Gyömöre Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz egy teljesen új, az emberek felé nyitott kormányzást ígért, azonban az elmúlt évben elfogadott törvények fele egyéni képviselői indítvány alapján született, amivel megkerülték a társadalmi vitát. Az elemző szerint ez bár kétségtelenül gyorsította a törvényhozás folyamatát, gyakran előre látható konfliktusokba vezette a kormányt.