A szabályoktól azért el lehet térni?

A szerda délután benyújtott törvényjavaslatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyzi, aki sürgősségi javaslatában azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés térjen el a házszabálytól, és a vitát, valamint a határozathozatalt is jövő hétfőn folytassa le a Ház. A házszabálytól eltéréshez a jelen levő képviselők négyötödének támogatására van szükség.

A házbizottság csütörtöki tanácskozását követően Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a házszabálytól való eltérést, az LMP valószínűleg támogatni fogja, a szocialisták pedig később alakítják ki álláspontjukat az ügyben.

Megjelölik őket

A sajtófőnök tájékoztatása szerint a kormány jelezte, hogy a közeljövőben megjelöli, mely törvényjavaslatok tárgyalását tartja szükségesnek még a parlament nyári szünete előtt. A kormány nyárig szóló törvényalkotási tervében egyébként 32 törvényjavaslat, illetve -módosítás szerepel, de a kabinet nem mindegyik esetében sürgeti, hogy végszavazás is legyen még a rendkívüli ülésszak idején. A 32 törvényjavaslat között már benyújtott előterjesztések, a Széll Kálmán Tervhez kapcsolódóak és az új alaptörvényhez köthető, úgynevezett sarkalatos jogszabályok szerepelnek.

Az Országgyűlés a jövő héten hétfőn, illetve kedden kétnapos tanácskozást tart. Hétfőn a határozathozatalok sorában döntenek a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő törvények módosításáról. Tárgyalnak az országgyűlési képviselők javadalmaztatásáról szóló törvény módosításáról, amelynek elfogadása után az egyéb állami vezetőkhöz hasonlóan a miniszterelnöki biztos is csak képviselői alapdíját veheti majd fel, ha parlamenti képviselő is egyben.

A kedd is izgalmakat okozhat

Kedden a Ház megvitatja az anyakönyvezésről szóló törvény módosítását, valamint napirenden lesz az államadóssági alapba történő befizetésekkel kapcsolatos javaslat tárgyalása. Ugyancsak kedden kezdik meg a sporttörvény vitáját, amely a sporttámogatásokkal és a Nemzet Sportolója cím odaítélésével függ össze.

Megvitatják a képviselők az állami vagyonról szóló törvény módosítását, amely azt célozza, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra 25 százalék plusz egy szavazattal tartós állami tulajdonban maradjon. Szintén kedden tárgyalja a Ház a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, amely a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatok elbírálását érinti.

A Jobbik Alkotmánybírósághoz fordul

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik, ha az Országgyűlés elfogadja a büntető törvénykönyv (Btk.) tervezett szigorítását az "egyenruhás bűnözéssel" kapcsolatban. Volner János országgyűlési képviselő tájékoztatása szerint a nap folyamán már eljuttatták beadványukat az Alkotmánybírósághoz amiatt a múlt heti kormányrendelet miatt, amelynek értelmében akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki "közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti".

Volner János hangsúlyozta: a Jobbik szerint a törvénymódosítással és a rendelettel is az a kormány célja, hogy ellehetetlenítse a tiszavasvári csendőrséget és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet. A Jobbik számára ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy a kormány "azon szervezetek ellen küzd, akik a rendőrség kezei közé és ezáltal rács mögé juttatják a bűnözőket" és amelyek minden hatályos törvénynek megfelelően végzik tevékenységüket - közölte.

A kormány által szerdán benyújtott törvényjavaslat szerint a jövőben a Btk. kimondaná: aki mással szemben valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy riadalmat keltsen, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Emellett a törvénykönyv kiegészülhet a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésére vonatkozó paragrafussal.

Ez rögzítené, hogy aki olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló, vagy annak látszatát keltő tevékenységet szervez, amely másokban riadalmat kelt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő lenne az is, aki a helyi polgárőr szervezet tagjának a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatai ellátását úgy szervezi meg, hogy a helyi polgárőr szervezet a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségét nem teljesíti. A kormány tervei szerint a javaslatot már jövő hétfőn el is fogadhatná az Országgyűlés.