A kapszulát Redstone rakétával indították szuborbitális pályára. "A hidegháború idején a nagyhatalmak közötti űrversenyben a Szovjetunió kevesebb, mint egy hónappal előzte meg az Egyesült Államokat. Jurij Gagarin magasabbra jutott, s hosszabb időt töltött a világűrben. Sokan az Amerikai Űrkutatási Hivatalban úgy vélték, hogy elvesztették az űrversenyt." - hangsúlyozta Jay Barbree újságíró, Alan Shepard életrajzírója.

Hozzátette: "Amikor Alan Shepard startolt, a NASA sorsát tartotta a kezében, tudván, hogyha küldetése kudarcot vall, ez egyben az űrkutatási program is fiaskóját is jelenti".

A mindössze negyedórás űrugrás vezetett el ahhoz, hogy az amerikaiak az Apolló-program keretében leszállhattak a Holdra, megalkották az űrrepülőgépeket (space shuttle). Utóbbiak az elmúlt 30 év során űrhajósok és berendezések sokaságát juttatta el a világűrbe a nemzetközi űrállomás fedélzetére.

Alan Shepard űrrepülésének tiszteletére az amerikai posta két bélyeget jelentetett meg: az egyiken az űrhajós a Freedom 7 űrkapszula mellett látható, a háttérben a Redstone rakétával, a másikon a NASA Messenger űrhajóját ábrázolták.

Alan Bartlett Shepard. (1923-1998) az első amerikai űrhajós lett volna 1963 októberében az utolsó tervezett Mercury-repülés parancsnoka, a küldetést négy hónappal korábban törölték. Egy 1964-ben felfedezett fülbetegsége miatt kikerült a NASA űrhajóskötelékéből, s az 1960-as években már nem repülhetett. 1971 januárjában kapcsolódott be az Apollo-14 küldetésbe, parancsnokként 33 órát töltött a Hold felszínén. Alan Shepard volt az Apollo-program legidősebb asztronautája, az ötödik ember, aki a Holdra léphetett. 1998-ban 74 éves korában hunyt el leukémiában.