Romagyilkosságok: két menekülőt látott az egyik tanú

A 2008. július 21-re virradóra elkövetett bűncselekmény bizonyítási eljárásában B. László rokkantnyugdíjas - akinek súlyos betegsége miatt beszédzavara is van, ezért tanúvallomásában csak alig érthetően tudott beszélni - azt mondta: először nem is tudták, hogy lövöldöznek, mert dörgött az ég. A támadásra csak akkor jöttek rá, amikor a szobában az összetört üvegek csörömpölését hallották, a falba pedig sörétszemek csapódtak - mondta.

Ezután kiment az udvarra, és az időközben odaérkező fiával együtt 50-60 méteres távolságban két alakot láttak a villámlás fényében, amint a Rákóczi út vége, a domboldal felé futott.

Elmondta, hogy az ablaktól tizenegy méterre hat sörétes lőszerhüvelyt találtak, majd reggel még egyet, ezeket átadta a rendőröknek. Kérdésre válaszolva hat-hét sorozatlövésről beszélt, és katonamúltjára hivatkozva azt állította, ugyanolyan típusú fegyverből származtak a lövések. Elmondása szerint kétfajta sörétet szedett össze a szobában, ezeket szintén átadta a rendőröknek.

A tanú és felesége egyaránt azt mondta, a helyszínelésre kiérkező váci rendőrök gumikesztyű nélkül gyűjtötték össze a bizonyítékokat a ház körül, így több lőszerhüvelyt is, és csak a fővárosból érkező rendőrök viseltek kesztyűt. B. László arról is beszélt, hogy a lövöldözés előtt gárdisták "vonulgattak" a faluban.

A tanú 28 éves fia, a kőművesként dolgozó B. Miklós arról beszélt, hogy "gárdisták akciójának" hitte a lövöldözést, mert az egyenruhások korábbi felvonulása után, a lövöldözést megelőző napokban fekete csuklyások fenyegetőztek a cigánysoron, ezért az ajtóhoz még aznap egy baltát készítettek.
Élettársa, aki szintén a megtámadott ház egyik szobájában volt, több mint öt órát várt tanúvallomás-tételére, de az eddigi legtovább húzódó, nyolc és fél órás tárgyalás végén, B. Miklós meghallgatása után a tanácsvezető bíró úgy döntött, a tanú meghallgatását mellőzi, és a további tárgyalásokon nem kell megjelennie.

Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád és testvére, a másodrendű vádlott Kiss István már a nyomozati szakban elismerte a terhükre rótt kilenc cselekményből a galgagyörki támadás mellett a 2008. augusztus 8-i piricsei és a szeptember 29-i tarnabodi fegyveres és Molotov-koktélos akciót, és társukként nevezték meg a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot, aki tagadja a cselekményekben való részvételét.

Kiss Árpád 2010. március 2-án, a Pest megyei településen tartott helyszíni bizonyítási eljáráson a nyomozóknak megmutatta, hogyan közelítették meg a korábban előzetesen feltérképezett, cigányok által lakott utcát, és hogyan adták le a lövéseket társai, ő pedig mintegy 300 méteres távolságból hogyan biztosította őket, és honnan lőtt rá összesen hatszor a Rákóczi úti, a villanyoszlop lámpája által megvilágított ház ablakára.

Nyomozati vallomásában a testvérpár arról is beszélt, hogy "nem akartak sérülést okozni", ezért nem lőttek emberre; akciójukkal csak a roma származású bűnelkövetőkkel szembeni gyenge igazságszolgáltatásra akarták felhívni a figyelmet. Az ügyészség viszont ezen cselekményért is ötszörösen minősülő (aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve) emberölés bűntettével vádolja őket.

A monstre per, amelyben 165 tanút és 30 szakértőt hallgatnak meg, a jövő kedden újabb három galgagyörki sértett tanúmeghallgatásával folytatódik.