A Fővárosi Munkaügyi Bíróság csütörtökön foglalt állást a sztrájk törvényességéről, és azt állapította meg, hogy a benyújtott kérelem idő előtti, mivel nem egyeztek meg a munkáltatóval az elégséges szolgáltatásról. A VTDSZSZ fellebbez a döntés ellen.

Gulyás Attila közlése szerint most már látszik, hogy június 29-ére nem fog jogerős határozatot hozni a bíróság az elégséges szolgáltatásról. Kiemelte, hogy a VTDSZSZ továbbra is a törvényesség keretei között kíván maradni, ezért a június 29-ére meghirdetett sztrájkot elhalasztja; azt egy későbbi időpontban tartják meg, ha a kormánnyal nem sikerül megállapodni a járművezetők korkedvezményes nyugdíjáról és a korengedmény lehetőségéről.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: az új sztrájktörvény szerint az összes jogi eljárás alkalmazása esetén hónapokba kerül, amíg egy bejelentett sztrájkról kiderül, hogy az egyáltalán megtartható-e. Mint hozzátette, szerintük a törvény jelen formájában ellehetetleníti a munkavállalók sztrájkhoz való alkotmányos jogainak gyakorlását.

Tárgyalások?

Információik szerint a kormány kijelölt képviselője július 4-től tárgyalni fog a VTDSZSZ-szel a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj ügyében. A július 7-ére meghirdetett sztrájkot a szövetség továbbra is fenntartja, addig várhatóan megszületik a jogerős bírósági döntés is az elégséges szolgáltatásról.

Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke június 9-én, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj megszüntetése ellen tiltakozó demonstráción jelentette be: szervezetük június 29-én és július 7-én 9 órától 11 óráig sztrájkot tart, ha a kormány nem tárgyal érdemben követeléseikről.

A BKV-s szakszervezetek a mozdonyvezetők június 29-i figyelmeztető sztrájkjához csatlakoztak volna. Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke korábban az MTI-nek azt mondta: üzemkezdettől kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, s ha ez nem vezet eredményre, akkor július 7-én folytatják a munkabeszüntetést.

Még gondolkodnak

A két szakszervezet vezető testülete hétfőn dönt arról, hogy a június 29-re meghirdetett 2 órás sztrájk ügyében mit lépjen - közölte Gál Rezső, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) és a Bánya-, Energia és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) közös sztrájkbizottságának elnöke pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gál Rezső elmondta: az ágazati sztrájkbizottság szerint a sztrájkkészültség jó, de mivel július 4-re a kormány tárgyalásra hívta őket a sztrájkkövetelésről, ezért hétfőn még áttekintik a kialakult helyzetet.

A hétfői döntés lehet az is, hogy megtartják a június 29-i 2 órás sztrájkot, de az is, hogy felfüggesztik és a tárgyalásoktól függően későbbre hirdetik meg a munkabeszüntetést.
Gál Rezső emlékeztetett arra, hogy a közös sztrájkbizottság egyeztető tárgyalást kezdeményezett a miniszterelnöknél az ágazatot érintő korkedvezményes, illetve korengedményes nyugdíjrendszerről.

A sztrájkbizottság elnöke közölte: nem értenek egyet a Munka Törvénykönyve módosításának egyeztetés nélküli módjával sem, illetve a szociális párbeszéd megszüntetésével, valamint a Magyar Munka Tervben a szakszervezetekkel kapcsolatban megfogalmazott elképzelésekkel.

A június 29-i 2 órás sztrájk idején nyújtandó még elégséges szolgáltatásról helyi szinten egyeztettek. Több helyen sikerült megállapodásra jutni a munkáltatóval, ugyanakkor néhány helyen bíróságon van az ügy - mondta Gál Rezső. Szerinte a bíróságok a még elégséges szolgáltatással kapcsolatos eddigi szakszervezeti beadvánnyal szemben kitérő magatartást tanúsítanak, és nem viszonyulnak pozitívan az érdekképviseletekhez.

A sztrájkbizottság elnöke elmondta, hogy munkabeszüntetés esetén a sztrájkok az iparágban térben és időben szétválnának. A munkabeszüntetést két órás időtartamra tervezik, vasárnapi munkarend működne, munkásgyűléseket tartanának, néhány ipari pontfogyasztót illetve díszkivilágítást kikapcsolnának.

Gál Rezső emlékeztetett arra, hogy a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj ügyében 2009-ben már létrehoztak egy ágazati sztrájkbizottságot, akkor megállapodással zárult a vita. Az ágazati kollektív szerződésben rögzítettek szerint a többnyire magántulajdonban lévő vállalatokat képviselő munkaadók élnek a korkedvezményes és a korengedményes lehetőséggel, befizetik ennek anyagi vonzatát.