"Bánt, hogy ezt kell mondanom, de ezeket a problémákat nem zárjuk le egyik napról a másikra déli szomszédunkkal" - jelentette ki Gasparovic csütörtökön Pozsonyban, amikor fogadta a szlovák nagykövetségek vezetőit.

Ugyanakkor megállapította: örül, hogy Szlovákia védelmezi az állampolgári szabadságjogokat. "Milyen kollektív jogokról lehet szó, ha az állampolgár szabad?" - tette fel a kérdést az államfő.
Gasparovic attól tart, hogy az európai uniós elnökség lezárása után Magyarország Orbán Viktor kormányfővel az élén olyan programokat fog megvalósítani, amelyek Szlovákia számára elfogadhatatlanok.

"Ez kemény ideológia, amely ma megengedhetetlen" - jelentette ki Gasparovic Orbán azon nyilatkozataival kapcsolatban, amelyeket a magyar kormányfő az után tett, hogy ismét a Fidesz elnökévé választották.

"Elfogadom a mai (szlovák) kormány álláspontját, hogy ne öntsünk olajat a tűzre, de nem tehetjük meg, hogy ne figyeljünk az egyes nyilatkozatokra és cselekedetekre" - szögezte le az elnök. Mindezzel kapcsolatban külön köszönetet mondott Peter Weissnek, Szlovákia budapesti nagykövetének munkájáért.

Gasparovic azt mondta: nem egészen ért egyet Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszterrel, aki azt hangoztatja, hogy a külpolitikának a belpolitikából kell kiindulnia.

"A kétoldalú kapcsolatoknak és a külpolitikának az államérdekből kell kiindulnia, nem pedig az egyes pártok érdekeiből" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

"Magyarországhoz fűződő viszonyunk nem százméteres gátfutás, hanem maratoni gátfutás" - fejtette ki véleményét csütörtökön Dzurinda külügyminiszter. Leszögezte: meggyőződése, hogy Szlovákia megbirkózik ezzel a feladattal, hiszen támaszkodhat a nemzetközi szervezetek álláspontjára is. Konkrétan a Velencei Bizottság és az Európai Parlamentnek az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos állásfoglalását említette.

Dzurinda hangsúlyozta: a külügyminisztérium a diplomatákkal együtt képes megvédeni Szlovákia államérdekeit.

A magyar-szlovák viszony csütörtökön a szlovák parlamentben is szóba került.
Ján Figel, a szlovák kormányfő első helyettese szerint Orbán Viktor kormánya az új magyar alkotmánnyal csak azt érte el, hogy Európa megerősítette a kisebbségek kollektív jogainak, illetve a jogrend határokon átnyúló hatályának az elutasítását.

Figel a parlamentben Iveta Radicová miniszterelnök nevében arra a képviselői kérdésre válaszolt, hogy mit szól a kormányfő Orbán azon kijelentéséhez, miszerint "egyetlen kormánynak sincs joga támadni a magyar alkotmányt". Tomás Galbavy képviselő azt is tudni szerette volna, hogy mit tervez a szlovák kormány ez ügyben.

A kormányfő első helyettese kifejtette: az Európai Parlament állásfoglalása az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban lényegében a szlovák álláspontot, kifogásokat tükrözi, "amelyeket tolmácsoltunk Magyarországnak, szövetségeseinknek és partnereinknek". Figel állította: a Velencei Bizottság és az Európai Parlament állásfoglalásai erősítik Szlovákia pozícióit. Leszögezte, hogy Pozsony figyelemmel fogja kísérni az új magyar alkotmánnyal összefüggő sarkalatos törvények elfogadását és gyakorlati alkalmazásukat.

"Már ma világos, hogy az alkalmazási folyamatot az európai intézmények is figyelemmel fogják kísérni" - hangsúlyozta Figel.