Nem lepődtek meg Londonban
"Nem nagy meglepetés", hogy a magyar önkormányzatok törlesztési moratóriumot kérnek svájci frankban denominált hiteleikre, ám a kezdeményezés ismét ráirányítja figyelmet a magyar gazdaságban kint lévő hitelállomány kedvezőtlen devizaösszetételére - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.
2011. augusztus 4. csütörtök 15:33 - HírExtra
A csütörtöki londoni kereskedésben ugyanakkor csökkent a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, amely előző nap az év eleje óta nem mért szintekre emelkedett. Egyes londoni elemzői vélemények szerint a megugrás összefüggésben lehetett azzal, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) aznap egy év moratóriumot kért az önkormányzati hitelek tőketörlesztésére.
Csütörtöki kommentárjukban a Barclays Capital - az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport - felzárkózó piaci elemzői kifejtették azt a véleményüket, hogy a kezdeményezés "emlékezteti a befektetőket" a kinnlevőség-állomány kedvezőtlen devizaösszetételére, amely szűkíti a magyar kamatpolitika mozgásterét is, és ez az egyik oka annak, hogy a magyarországi deviza- és kötvénypiaci mozgások valószínűleg "szoros korrelációban maradnak".
A Barclays Capital londoni elemzőinek becslése szerint a magyar önkormányzatokra - amelyek jelentős, fedezetlen svájci frank-alapú kötelezettségi pozíciókat építettek fel - a svájci frank drágulása csak 2010 vége óta 200 milliárd forint körüli pótlólagos adósságterhet rótt.
A ház szerint a svájci frank erősödése - amellett, hogy visszahúzó erővel hat a fogyasztási kiadásokra - negatív hatást gyakorol az EU kohéziós alapjaiból érkező folyósítások önkormányzati felvevőképességére is. Ráadásul korlátozza a gazdaságpolitikai döntéshozók mozgásterét is, például egy újabb gazdasági lassulás kezelésére. Egy esetleges MNB-kamatcsökkentés ugyanis - ha forintgyengülést okoz - a devizaadósok pénzügyi mérleghelyzetén keresztül kedvezőtlen hatást gyakorolna a magyar gazdaság egészére, még akkor is, ha az exportot egyébként segítené - fejtegették csütörtöki kommentárjukban a Barclays Capital londoni elemzői.
Előző nap a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője, Timothy Ash az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló indítványt kommentálva közölte: jóllehet az RBS az önkormányzati törlesztési moratóriumról szóló előterjesztésben nem lát semmiféle továbbháruló nem teljesítési következményt Magyarországra mint szuverén adósra, ám az indítvány megterheli a piaci hangulatot, mivel "valamiképp mégiscsak a fizetési hajlandóság hiányára vall a közszektor egyes elemei részéről".
Csütörtökön mindazonáltal valamelyest csökkent a londoni piacon a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, amely előző nap félévi csúcsra emelkedett, londoni elemzői vélemények szerint részben az önkormányzati törlesztési moratóriummal kapcsolatos kezdeményezéssel összefüggésben.
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar szuverén kötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a csütörtöki londoni kereskedésben 339 bázispont környékén járt középárfolyamon az előző esti, 343,76 bázispontos zárás után.
A jelenlegi magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja középárfolyamon most valamivel kevesebb mint 340 ezer euró minden tízmillió euró magyar államadósság után az irányadó ötéves futamidőre, csaknem ötezer euróval olcsóbb, mint egy nappal korábban.
Egy hónappal ezelőtt azonban még 265 bázispont körüli magyar CDS-középárfolyamokat mértek a londoni piacon, vagyis a július eleji állapothoz képest jelenleg 74 ezer euróval drágábbak az egységnyi értékű magyar államadósságra köthető határidős törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok, tükrözve a befektetői kockázatkerülési hajlam általános, globális gyengülését.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, a piaci szereplők annál nagyobbnak tekintik az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
Forrás: MTI