A személyzeti tanácsadással is foglalkozó cég csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza: a szabadságot alapvetően természetben kell kiadni, azonban célszerű lenne lehetővé tenni, hogy ha a munkavállalók ki nem adott szabadsága az évek során egy deklarált irányszámot meghalad, valamelyik érintett fél kezdeményezhesse a szabadság megváltását anélkül, hogy azt jogszabály büntetné.

Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal pedig a foglalkoztatók a legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni - fűzi hozzá a BDO. Hasonló javaslatot egyébként a munkaadói szervezetek is megfogalmaztak azon egységes észrevételeik között, amelyet a Munka törvénykönyve tervezetéhez fűztek. Ők is úgy vélik hogy a szabadság megváltás lehetőségeit - kollektív szerződésben foglalt feltételek szerint - bővíteni lehetne. Speciális esetekben indokolt lehet, hogy a több éve "bennragadt" szabadságnapokat - elsősorban a munkavállaló kezdeményezésére - a munkáltató pénzzel megválthassa.

A BDO javasolja azt is, hogy az új kódexben egyértelműen szerepeljen a prémium, jutalom és a bónusz fogalma, az ezekre való jogosultság szabályai, valamint rendezzék az eljárási kérdéseket. A jelenlegi tervezet ezeket semmilyen formában nem rendezi, pedig gyakran alkalmazott juttatási elemekről van szó - hangsúlyozza a cég.

Indítványozzák azt is, hogy pontosabb szabályok legyenek a munkaidő-nyilvántartásra vonatkozóan. A koncepcióban szereplő szabályozás továbbra sem tesz eleget annak a régi munkáltatói igénynek, hogy pontos jogszabályi alapjai legyenek a munkaügyi ellenőrzések során egyébként megkövetelt szempontoknak. Példaként említik, hogy az Mt. nem írja elő, milyen jelenléti ívet vezessen a foglalkoztató, egyénit vagy csoportosat, hetit vagy havit, azt alá kell-e írni, vagy sem, holott az ezzel kapcsolatos hiányosságok az egyik leggyakoribb okai a munkaügyi bírságok kiszabásának.

Az új Mt.-ben rögzíteni kell a munkabérelőleg szabályait is a BDO szerint, és el kell ismerni az előszerződés intézményét. A munkabér-előlegről kifejtik: a jelenlegi munkaügyi gyakorlatban a munkabér-előleggel kapcsolatos kérdéseket jellemzően a kollektív szerződésben rendezik a munkáltatók. Általában ebben szabályozzák, hogy a próbaidő alatt nyújtható-e bérelőleg vagy sem, a munkaviszony megszűnése esetén a munkavállaló hogyan és milyen formában köteles megfizetni az előleget. Ugyanakkor a munkabérelőleg nyújtásának nem feltétele a kollektív szerződés megléte, illetve a juttatás abban történő rendezése. Ily módon az alkalmazás, illetve annak feltételei sok helyen kizárólag a munkáltató belátására van bízva - jegyzi meg a tanácsadó cég.