A budapest.hu-n publikált dokumentum szerint a BKV üzemi bevétele tavaly 135 milliárd forint volt, a ráfordítások pedig 130 milliárdot tettek ki, így az üzemi eredmény 5 milliárd 200 millió forint lett. Mivel a pénzügyi és rendkívüli műveletek veszteségesek voltak a BKV mérleg szerinti, adózás előtti eredménye 1 milliárd 18 millió forintot tett ki. Ez 4,7 milliárd forinttal jobb eredmény, mint a tervezett 3,7 milliárdos veszteség.

Bár a menetdíjbevételek a tervhez képest 4 százalékkal, az árkiegészítés pedig 3,4 százalékkal alacsonyabb volt és az agglomerációs és kerületi bevételek is csökkentek, a BKV 2010-ben a fővárosi önkormányzattól 5 milliárd forint, az államtól pedig 17,5 milliárd forint támogatást kapott.
A cég a jelentésben rámutatott, hogy a BKV-cégcsoport üzemi eredménye 5,3 milliárd forint, mérleg szerinti eredménye pedig 610 millió forint nyereség volt. Ezzel a cégcsoport a 2010-es üzleti elvárásokat teljesítette.

Az adatok szerint a BKV 2010-re átállt a felszállóutasszám-mutató használatára, amely 13 százalékos növekedést jelentene az eddigi módszerrel számolt utasszámhoz viszonyítva. Ennek ellenére a 2009-es 1,435 milliárd utas helyett a BKV 2010-ben 1,374 millirád utast szállított, az utaskilométer pedig 5,1 milliárdra jött ki. Egy évvel korábban a BKV még 5,320 milliárd utaskilométert teljesített. Az alacsonyabb mutatók a BKV szerint annak köszönhetőek, hogy az utasok nehezebb anyagi helyzetben vannak.

A BKV átlagos járműállománya 2010-ben 2.840 darabból állt, a járművek kihasználtsága pedig átlagosan 23,8 százalék volt, ami alacsonyabb a tervezettnél. A legtöbben továbbra is a buszokkal közlekednek, ezt követi a villamos, a metró, a HÉV, a troli, a legkevesebben pedig a kisföldalattit használják.

A menetkimaradások száma jelentősen több lett, az előző évi 276 ezer kimaradás helyett 551 ezer volt 2010-ben, ez jelentős részben a januári egyhetes sztrájk miatt alakult így. A sztrájk hatását kiszűrve a menetkimaradások száma 340 ezer, amely az előző évihez képest 23 százalékos emelkedés.

Az idei évre a BKV üzleti tervében a menetdíjbevételek kismértékű növekedésével számol, elsősorban a jegyellenőrzési tevékenység fokozása miatt, és a fogyasztói árkiegészítésen, valamint normatív támogatáson felül 29 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényel az államtól és a fővárostól. Mint hangsúlyozták, erre azért van szükség, mert a BKV tartósan forráshiányosan működik, a cégnek közel 29 milliárdos többletfinanszírozásra van szüksége. A belső eladósodottságot a tervben nem kezelik, a külső hitelállomány 2011 év végére várhatóan 68,3 milliárd, a teljes adósságállomány pedig 72,4 milliárd forint lehet. Ezen feltételek mellett a BKV elsődleges feladata 2011-ben a cég problémamentes működésének biztosítása lesz - olvasható a dokumentumban.