Az oktatási államtitkár a megnövekedő állami szerepvállalás kapcsán kiemelte: sokan félremagyarázzák azt az egy éve hangoztatott összkormányzati szándékot, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közfeladatok ellátásában. Az oktatást a jövőben nem piaci szolgáltatásnak, hanem olyan közszolgálatnak tekintik, ami az állam feladata a polgárok megbízásából - hangsúlyozta.

Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy az állam a felelősségével és a jogaival hatékonyan élni fog - szögezte le Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a szakmai irányítást veszi át az állam, de a fenntartás, az üzemeltetés, és az, hogy az iskola szervesen beépüljön a helyi közösség életébe, továbbra is a települések feladata és lehetősége lehet, ha vállalják a feltételek teljesítését. Fő szabályként azt rögzítik, hogy a köznevelési intézmények fenntartója az állam, de szerződés alapján a helyi önkormányzatok átvehetik a fenntartói jogokat.

Minden településen, ahol legalább nyolc gyermek szülője igényli, működnie kell az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskolának, és szervezni kell, illetve fenn kell tartani óvodai csoportot, iskolai osztályt, ha egy kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

Az oktatási államtitkár úgy fogalmazott: "jósolni nem tudok, csak gondolkodom: úgy vélem, hogy nagy többségben fogják kérni a települések a fenntartói jogok gyakorlásának lehetőségét".

Hozzátette: jelen pillanatban is működnek az iskolák, csak a források elosztási mechanizmusa lesz más, és a jövő évtől sem fog többe kerülni egy iskola működtetése, de nagyobb arányt fog finanszírozni a költségvetés és kisebbet az önkormányzatok. Kijelentette: az intézkedés pénzt nem von ki, többletforrást sem igényel, ellenben szakszerűbbé válik a rendszer működtetése, és az oktatásért felelős miniszter valóban felelhet azért, ami az ő kormányzati felelőssége. A nagyobb állami szerepvállalásból nem következik iskolabezárás, sem pedagóguselbocsátás - közölte az államtitkár a szakszervezeti félelmekre reagálva.

Hoffmann Rózsa a pedagógusbérek központi finanszírozásáról - amit a koncepció rögzít - azt mondta, hogy a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. A fenntartók fogalmazzák meg létszámigényüket gyerek-, csoportlétszám alapján; országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. Hozzátette: ha országos átlagban jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. A létszámot hosszú távon egy nemzeti pedagóguskataszterben állapítják meg, igazodva a gyermeklétszámhoz.

Aki 30 ezres elbocsátásról beszél, mutassa be, hogy ezt milyen számokra alapozza - mondta, és cáfolta azokat az állításokat, hogy a Széll Kálmán Terv 80-90 milliárdos elvonást jelentene a köznevelés rendszeréből.

Az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a koncepcióban heti 32 óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám általános tanítási óraszámemelés nem lesz.

Azokra a felvetésekre, hogy a heti 32 óra eltöltésére a magyar iskolák infrastruktúrája nem megfelelő, azt mondta, hogy ez a tervezett intézkedés félreértését mutatja. Ez nem azt jelenti, hogy ez idő alatt a teljes tanári karnak a tanáriban kellene ülnie: így nem is volna értelme a változtatásnak. Úgy kell megszervezni az iskolai életet, hogy a gyerekekkel foglalkozzon a pedagógusok nagy része - mondta, megjegyezve: a tantermek ott vannak mindenütt, a probléma tehát szerinte kissé mondvacsinált.

Az államtitkár elmondása szerint: azt javasolják, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de megjegyezte, nem hagyható figyelmen kívül az ország akkori teherbíró képessége. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, bevezetésével a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek. Első lépésként az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusoknál a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzetteknél 180 százaléka lenne. Második lépésként a pedagógus-illetményalap az egyetemet végzetteknél a jelenlegi minimálbér 250, főiskolát végzetteknél 200 százaléka lenne.

Hoffmann Rózsa a különböző illetménypótlékok megszüntetéséről és a helyükbe lépő minősítő vizsga bevezetéséről szólva kifejtette: az új rendszer az egyes pedagógusok közötti differenciálást új alapokra helyezi. A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődne el a javaslat szerint, így abban az évben valamennyi pedagógust automatikusan besorolják a szolgálati jogviszony hosszától függően a gyakornok, illetve a pedagógus I. kategóriákba.

Emellett lenne még további két kategória, a legmagasabb a kutató tanári fokozat. A pedagógusok bér- és járulékköltsége a pedagógus-életpályamodell bevezetésével a jelenlegi önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknél várhatóan 164,7 milliárd forinttal emelkedne. Ennek egy adott költségvetési év kezdődő tanévre vetített része 54,9 milliárd forint lenne.

A köznevelésben alkalmazott pedagógusok országos szintű szakmai véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő és döntéshozó testülete a közeljövőben megalakuló pedagóguskamara lesz, az erről szóló törvény további jogokat és kötelezettségeket határozhat meg, etikai normákat tartalmazhat - mondta az államtitkár.

Hoffmann Rózsa az egész napos iskoláról elmondta: az alsó tagozaton kötelezővé tennék, mivel a felmérések szerint a gyerekek több mint 70 százaléka amúgy is napközis, így ott nem okozna nagy változást. Felső tagozaton az egész napos iskola bevezetését követően bizonyos tanórán kívüli foglalkozások kötelezőek, míg mások - például kézműves szakkör - választhatók lennének.

Azt szeretnék, ha felső tagozaton az énekkar, a zeneoktatás a különböző szakkörök az iskolában lennének, hogy a gyerekeknek ne kelljen "vándorolniuk a helyszínek között". Természetesnek nevezte, ha egy diák akár valamely sportágban, vagy egy adott tárgyban kiugró tehetségű, és iskolán kívüli foglalkozásra jár, akkor az igazgató felmentheti a délutáni foglalkozások alól. Az intézkedés bevezetése fokozatosan történne, alsó tagozaton már a jövő tanévtől életbe léphet az új rendszer, de a felsőben is "minél előbb" szeretnék megvalósítani az egész napos iskolát.

Az oktatási államtitkár szerint az új nemzeti alaptanterv még az idén elkészülhet. Iskolatípusonként két kerettantervet adnának ki hozzá, az iskolák az időkeret 10-12 százalékával szabadon gazdálkodhatnának. A középiskolákban azt tervezik, hogy visszahozzák a reál-, a humán-, a művészeti és nyelvi tagozatokat, ezekhez más-más kerettantervek kapcsolódnak majd.

Hoffmann Rózsa tájékoztatása szerint a törvény szigorú szakmai követelményeket támaszt a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokkal szemben, a cél ugyanis az, hogy ezek az intézmények a tehetséggondozásra szenteljenek kitüntetett figyelmet.

A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumban a kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan kettővel lenne több, mint más iskolák azonos évfolyamán, és az általánosan kötelező két idegen nyelv mellett az utolsó két évben egy harmadik tanulásának megkezdését is előírják. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához, vagy valamely más tantárgy elmélyült tanulásához - mondta.

Ismertetése szerint hat évfolyamos gimnáziumban legalább két, a nyolc évfolyamosban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítenék fel folyamatosan a versenyekre a tanulókat, és a 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százalékának indulnia kellene évente valamilyen országos tanulmányi versenyen. Azok az intézmények, amelyek nem tudnak a kritériumoknak megfelelni, általános iskolává vagy négyosztályos gimnáziummá válnának, ezt már a következő tanévben ellenőrizné a kormányhivatal, és a visszaminősítés a rákövetkező tanévtől fokozatosan történne.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy a mindennapos testmozgás biztosításával már 2012. szeptembertől felmenő rendszerben - alsó tagozat 1. évfolyamtól két, az 5. évfolyamtól két és fél órával nőne a tanulók kötelező óraszáma, ami - tekintve a sport stimuláló hatását - nem fokozza, hanem ellenkezőleg: elviselhetővé teszi a tanulók terhelését. Az intézkedés felmenő rendszerű bevezetése minden tanévben egy újabb évfolyam bekapcsolódásával valósulna meg az alap- és a középfokú oktatásban.

A köznevelési törvény koncepciójának új eleme a hídprogram - folytatta az államtitkár -, amelynek keretében 8-15 fős létszámú, úgynevezett nulladik évfolyamok indítása a szakképzéshez, a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzéshez kapcsolódna. A program célja, hogy felzárkóztassák azokat a gyerekeket, akik nem tudtak társaik szintjére eljutni, esetükben az egyéni fejlesztésre helyeznének különös hangsúlyt. A hídprogram elindítása nem járna többlet költségvetési igénnyel, mivel a bevezetés első évében megyénként hat, országosan 120 osztállyal számolva 240-nel több pedagógus alkalmazása országos szinten kiegyenlítődik a szakképzési évfolyamok csökkenésével járó pedagóguslétszám-csökkenéssel.

Rendelkezik a jogszabály a hároméves korban kezdődő kötelező óvodáztatásról is, amelynek többletköltségét a gyermekek száma alapján évi kilencmilliárd forintra becsülik. A KSH 2009. évi adatai alapján a 3-6 évesek 84 százaléka jár óvodába, mintegy 72 százalék háromévesen kezdi el az óvodát. Az óvodai helyek száma 363.024, a kihasználtság 90 százalékos. A többletigény felét a kihasználtság növelésével lehetne kielégíteni. Az óvodai ellátás területileg hiányos megoszlása miatti fejlesztéseket EU-s forrásból lehet finanszírozni, illetőleg a családi napközik rendszerének bővítésével lehet megoldani - jelezte Hoffmann Rózsa.

A kereszténydemokrata oktatáspolitikus összegzése szerint az új törvény célja, hogy korrigálják az iskolaügy azon "torzulásait", amelyeket különösen a nyolc év szocialista-liberális irányítás alatt elszenvedett, valamint azokat a hiányosságokat, amelyeknek pótlása a rendszerváltás óta elmaradt. Az iskolákat és az egész iskolaügyet vissza kell emelni arra a helyre, amelyet a magyar neveléstörténet kijelölt, azaz hogy az iskola az oktatáson, a tanításon túl a gyermekek teljes személyiségét fejlessze.

Az iskola feladataiba az erkölcsi, a honvédelmi, az egészséges életmódra, a családi életre - szabad választás szerint, de bővülő körben a vallásos nevelésig és a hazaszeretetre nevelésig mindaz beletartozik, amit a nevelés fogalma jelent - mondta, kiemelve: a törvény elnevezésében a nemzeti szóval azt kívánják deklarálni, hogy az iskola alapvetően hozzájárul az ország, a magyar nemzet építéséhez, és a köznevelés a legfontosabb nemzetstratégiai ügyek egyike.