Az Országgyűlés tárgyalja a vörösiszap-ügyet

A fenntartható fejlődés bizottság csütörtöki ülésen egyhangú szavazással támogatta a vizsgáló bizottság által készített jelentést és az ahhoz csatolt országgyűlési határozati javaslatot is.
Kepli Lajos (Jobbik), a katasztrófát vizsgáló bizottság elnöke elmondta: a testület több szálon vizsgálódott, így elemezte a cég privatizációját, a gátszakadáshoz vezető okokat, az engedélyezést, a technológiát, és ezek alapján vonta le a következtetéseket.

Szólt arról is, hogy többféle teóriát állítottak fel arról, mi okozta végül a gátszakadást, de ezek közül egyiket sem lehetett hitelt érdemlően bizonyítani, ez ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda szakértőjének véleményét várják. De - tette hozzá - nem ez a leglényegesebb elem, mert a katasztrófát egyértelműen az a lúgtömeg okozta, amely engedély nélkül, a technológia megsértésével került a tározóba.

Az ellenzéki politikus kiemelte: a 10 ember életét, több száz ember sérülését, rendkívül nagy anyagi és ökológiai kárt okozó katasztrófáért döntően a Mal Zrt. tehető felelőssé.
A katasztrófa szörnyű példa volt arra, hogy hová vezet, ha egy országban felelőtlenül, utóellenőrzés nélkül privatizálnak cégeket és olyan emberek kezére bízzák ezeket a létesítményeket, akik a profitmaximalizálásban érdekeltek, kevésbé a költséges környezetvédelmi beruházások megvalósításában - fogalmazott.

A vizsgálóbizottság által készített országgyűlési határozattervezet azt javasolja, hogy elfogadásával a parlament mondja ki: az Országgyűlés egyetért a vizsgálóbizottság végkövetkezetésével, mely szerint az ipari katasztrófa elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben az ő felelősségi körében következett be. A felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a Mal Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók, és a hatóságok működéséért felelős kormányok.

A jelentés szerint a cég az engedélyekben jóváhagyottnál jóval nagyobb mennyiségű lúgos folyadékot halmozott fel a tározóban lévő vörösiszap tetején, és a gátfalak állapotát sem ellenőrizték megfelelően. A jogi szabályozásban található kiskapukat felhasználva az erősen maró, lúgos vörösiszapot nem veszélyes hulladékként kezelték, és az üzemet katasztrófavédelmi szempontból sem minősítették veszélyesnek.

A cégre a katasztrófa után összesen 135,14 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki, de a vállalat vezetése ezt eltúlzottnak tartja és a jogalapot is vitatja.

A Mal Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét.