Az ellenzéki politikusok emlékeztettek rá, hogy az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

Apáti István hangsúlyozta azt is: a jelenlegi magyar törvények szerint nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmények esetében is eljárhat a magyar hatóság, ha a bűncselekmény nemzetközi jogba ütközik.

Szilágyi György leszögezte: ismeretlen tettesekkel szemben tettek feljelentést népirtás, polgári lakosság elleni erőszak, háborús bűncselekmény és emberiség elleni bűncselekmény miatt. "A Jobbik nem hagyja, hogy ezek a bűnök feledésbe merüljenek" - tette hozzá. A jobbikos politikus úgy fogalmazott, az is siker lenne, ha végre valóban feltárnák ennek az időszaknak a történéseit és megtalálnák annak a több tízezer magyar áldozatnak a tömegsírját, akik a mai napig ismeretlen helyen nyugszanak és legalább a végtisztességet meg lehetne nekik adni.

Szilágyi György felidézte: 1944. október 17-én a délvidékre bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból alakult katonai hatóság katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, majd etnikai alapú, per nélküli, kollektív büntetőeljárásokat kezdtek, és korra, illetve nemre való tekintet nélkül végezték ki a magyar és német lakosságot a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket.

Becslések szerint a délvidéki mészárlásban több tízezer magyar vesztette életét - tette hozzá.