A tajvani gazdasági és kulturális képviseleti iroda a japán fővárosban hivatalosan is kifejezte elégedetlenségét a szándék miatt, Tajpejben (Taipei) pedig a külügyi szóvivő kijelentette: "határozottan megismételjük, hogy a Tiaojütaj-szigetek (Tiaoyutai) örökölt területeink és Jilan (Yilan) megye közigazgatása alá tartoznak".

James Csang (James Chang) arra a január 16-i japán döntésre válaszolt, amely szerint Tokió a kizárólagos gazdasági övezetébe tartozó 39 szigetnek kíván nevet adni. Közöttük több a Peking által Tiaojü (Diaoyu), Japán által pedig Szenkaku-szigeteknek nevezett szigetcsoporthoz tartozik.
Tokiói jelentések szerint a neveket egy éven belül véglegesítik, az elnevezéshez a kormányzati irányelveket márciusban teszik közzé.

A végső döntést követően a neveket rávezetik a térképekre.
Tajpej most arra figyelmeztette Tokiót, hogy ne károsítsa a tajvani-japán kapcsolatokat, és ne keltsen feszültséget a térségben ilyen lépéssel. "A helyzetet a jövőben is szoros figyelemmel kísérjük és mindent megteszünk országunk szuverenitásának és méltóságának megőrzése érdekében" - szögezte le Csang.

A China Daily (CD) című angol nyelvű kínai napilap keddi számában ugyancsak foglalkozik a hétfői japán bejelentéssel, amely a forrásai szerint a Tiaojü-szigetekhez tartozó hét szigetecskét érint. A lap idézi a külügyminisztérium szóvivőjét, aki Pekingben azt hangoztatta, hogy a Tiaojü-szigetek és a hozzá tartozó szigetecskék ősidők óta Kína területének szerves részét képezik, és ezek felett Kína "vitathatatlan szuverenitással" rendelkezik. Egyúttal biztosított arról, hogy Peking eltökéltsége az ország szuverenitásának védelmére változatlan.

A Tiaojü-szigetek a Kelet-kínai-tengeren helyezkednek el, 186 kilométerre Tajvan szigetének északkeleti csücskétől. A szárazföldi Kína legközelebbi partjától távolságuk ennek körülbelül a duplája, nagyjából annyi, mint a japán Okinava-szigettől. A szigetek Japán fennhatósága alá tartoznak, de Peking és Tajpej egyaránt Kína részének tekinti azokat.

A szigetcsoport öt lakatlan szigetecskéből és három kopár sziklából áll. Hovatartozásának történelmét másként magyarázzák Japánban és Kínában. Térképészeti és egyéb írásos nyomok alapján Kína 1534-től a területéhez tartozónak vallja azt, és úgy véli, hogy az első kínai-japán háborúban elfoglalt területeket később az 1952-ben érvénybe lépett San-Franciscó-i békeszerződés értelmében vissza kellett volna kapnia. Japán ezt nem ismeri el.

Peking és Tokió között a legutóbbi konfliktus ezen a területen 2010 őszén volt, amikor egy kínai halászhajót a vitatott területeken a japán parti őrség megállásra kényszerített, kapitányát pedig több mint két héten át fogva tartották. Az eset komoly diplomáciai összetűzésekhez vezetett, s mindkét országban felerősödtek a nacionalista hangok, sorozatos tüntetésekre került sor.