Az intézet az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében hangsúlyozza, állításukat csak egy az internetre feltöltött, "fiktív indítványban" tudják alátámasztani, mivel a január 1-jén hatályba lépett új alkotmánybírósági törvény értelmében elvesztették azon jogukat, hogy érintettség hiányában is kérhessék egy jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Előrebocsátják továbbá, hogy kifogásaik megfogalmazásakor alapvetően az alkotmányosság eszményét tartották szem előtt, vagyis - mint fogalmaznak - az alkotmányosság mércéjének nem az alaptörvény rendelkezéseit, hanem a Magyar Köztársaság emberi jogi és demokratikus alapértékeit tekintik irányadónak, mivel azok a két évtizedes alkotmánybírósági gyakorlat alapján ma is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgálnak.

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit bírálva hangsúlyozzák, hogy az az ezekről szóló törvény címével ellentétben nem kizárólag átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, hanem az alaptörvényt tartósan kiegészítő, módosító szabályokat is magában foglal. Vagyis a jogszabály az alaptörvény szabályait is megsértve "az alaptörvény részének nyilvánította magát a kormányzat aktuálpolitikai érdekei szerint", amivel sérül az alaptörvény stabilitása - fűzik hozzá

Az intézet szerint amennyiben az alaptörvény tartalma annak szövegének megváltoztatatása nélkül is módosulhat, akkor akár az is elérhető, hogy egyébként az alaptörvénybe ütköző szabályok alkotmányos szintűnek minősüljenek, vagyis azok kívül maradhassanak az Alkotmánybíróság hatáskörén. Ez a megoldás pedig alkotmányellenesnek minősíthető, mivel kiüresítheti az alkotmánybíráskodásban testet öltő alkotmányvédelmi tevékenységet, egyúttal veszélyezteti az alaptörvény elsődleges funkcióját és a közhatalom korlátozását - jegyzik meg a közlemény végén.

A szervezet honlapján elérhető információk szerint az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet a Soros Alapítvány hozta létre 2003 januárjában, azzal a céllal, hogy újszerű intézményi formát teremtsen a demokratikus magyar közélet formálására.

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseit 2011. december 30-án fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály egy nyilatkozattal kezdődik, amely szerint a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire, majd kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Szintén az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepel, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség.