Hétfőn a szabadkígyósi pusztát járhatják be a látogatók, kedden a kardoskúti Fehér-tóval, szerdán a biharugrai halastavak védett madaraival ismerkedhetnek - tájékoztatta az MTI-t Ezer Ádám, a Körös-Maros Nemzeti Park ökoturisztikai és környezeti nevelési osztályának vezetője.

A központi rendezvényt szombaton Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpontban tartják este hat órától éjfélig, Szent Iván éjjelén címmel; lesz éjjelilepke-lámpázás, csillagoség-kutatás. Ugyanazon a napon a Réhelyi Látogatóközpont mintakertjében az érdeklődők a puszta gyógynövényeivel ismerkedhetnek, és túrázhatnak a Sárréten.

A programok kiemelt szakmai értékeit és ökoturisztikai látványosságait részletezve Ezer Ádám kiemelte a szabadkígyósi puszták szikes, mocsaras és erdei élővilágát, ahol a fokozottan védett kékvércse, a szalakóta és a kerecsensólyom zavartalan költőhelyet talál; a Kárpát-medencében ez a puszta a végállomása az eurázsiai sztyeppék vándorló madarainak.

Ezer Ádám a Kardoskúti Fehér-tóról azt mondta: a túrakínálat egyik gyöngyszeme, a hét magyarországi csoda egyike. A csaknem tízhektáros tóban az aszály miatt jelenleg nincs víz, a szikes meder hófehér, holdbéli táj képét mutatja, ahol olyan ritkán megjelenő, a szikes sós talajt tűrő növények kelnek ki, mint a sziki ballagófű vagy a magyar sóballa. A tó és környezete a kékvércse, a réti és a parlagi sas költőhelye.

A biharugrai madárvilág egésze ritkán tekinthető meg a haltenyésztés miatt, a szerdai madárles útvonala a tavak között halad, érinti a vizes-erdős mesterséges szigeteket, ahol sok a védett madár. Ott él például a fokozottan védett, gólyaalkatú batla, amelyből már csak harminc-harmincöt pár van. A tavak élővilágát színesíti a szintén ritkán előforduló kiskócsag, rétisas, bakcsó és kanalas gém. Cigányrécéből is mind kevesebb van, de hatvan százalékuk Biharugrát választja élő- és költőhelynek - ismertette Ezer Ádám.