Áder János az uniós vezetőkkel folytatott találkozóit követő sajtóbeszélgetésen a múlt heti Rio de Janeiró-i csúcsszintű világtalálkozó tapasztalatairól is beszélt. Elmondta, hogy a témára José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel tartott megbeszélésén is szeretett volna kitérni, de végül időhiány miatt erre nem került sor.

Múlt héten a brazil nagyvárosban, az úgynevezett Rio+20 tanácskozáson három napon át több mint 100 ország állam- és kormányfője tárgyalt a fenntartható fejlődés kérdéseiről. A sajtóbeszélgetésen az MTI kérdésére válaszolva Áder János emlékeztetett: riói tárgyalásain és felszólalásaiban elsősorban a vízkérdésre koncentrált, tekintettel arra, hogy ezen a területen drámai a helyzet.

Kifejtette, hogy az édesvízkészlet a világban rendkívül korlátozott. A Föld teljes vízkészletét egy négyliteres fazékhoz hasonlítva csupán egy evőkanál lenne az édesvíz, és azon belül egy csepp az ivóvízként felhasználható rész. Sérülékeny természeti kincsről van tehát szó, amelynek védelmére és pótlására sok helyen nem figyelnek oda.

Ez utóbbi súlyos következményei közé tartozik ENSZ-tanulmányok szerint, hogy 2025-re a Föld lakóinak kétharmada folyamatos vízellátási problémákkal fog küzdeni. Huszonöt éven belül már olyan helyzet állhat elő, hogy minden második ember nem jut megfelelő minőségű vízhez.
Akár háborús konfliktusok kiváltója is lehet a vízhez való hozzáférés - mondta Áder János, hozzátéve, hogy a víz miatti politikai nézeteltérésre már van példa a világban. Az elnök emlékeztetett: Magyarországon az ivóvíz-ellátottság 100 százalékos, a csatornázottság pedig 72 százalékos.

Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a határokon kívülről érkező szennyezettséggel szemben az ország szinte védtelen, márpedig a felhasználható víz nagy része külföldről származik. A források korlátozása esetén ez akár vízellátási problémához is vezethet - mutatott rá a köztársasági elnök.