"A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik" - áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a döntést - írták.

A luxembourgi Európai Bíróság keddi ítéletében kimondta: az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása.

Az ítélet szerint a bíróság által "radikálisnak" nevezett intézkedés nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal, amelyekre a magyar kormány képviselője az októberi tárgyalás folyamán hivatkozott.

A tárgyalást október 1-jén tartották, és az Európai Bizottság fenntartotta keresetét Magyarország ellen. A bizottság hivatott őrködni az uniós jog tiszteletben tartása fölött, a testület pedig azért indított az év elején kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert úgy vélte, hogy a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállítása életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben, ami a diszkrimináció tilalmába ütközik. Miután a kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni a magyar kormánnyal, a bizottság az uniós bírósághoz fordult.

A magyar álláspont szerint ugyanakkor az intézkedés, amelyet a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisített az Alkotmánybíróság, nem ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás kialakítására irányult.

Az uniós előírások szerint az életkor szerinti diszkrimináció akkor nem jogellenes, ha valamilyen igazolható célt szolgál. Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány ilyet nem nevezett meg. A magyar kormány a tárgyalás folyamán ugyanakkor ilyen célként említette a nyugdíjrendszer egységesítését, a minőségi igazságszolgáltatás megteremtését, azon belül is a "kiegyensúlyozottabb korstruktúra" kialakítását, vagyis a kinevezésre váró fiatalok lehetőséghez juttatását is.

A bizottság szerint az Alkotmánybíróság nyári döntése, amellyel megsemmisítette a jogszabályt, a kötelezettségszegési eljárás és így a per szempontjából közömbös, mert annak elindulásakor a szabályozás még hatályban volt, a köztársasági elnök pedig tömegével mentett fel bírákat a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt, akik a jogszabály megsemmisítése után nem kapták vissza automatikusan állásukat, hanem kártérítést vagy visszahelyezést peres úton követelhetnek.