A lap kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva közölte: Horvátország hajlik arra, hogy engedélyezze a Szíriából származó öttonnás vegyianyag-szállítmány átrakodását az adriai kikötőiben, mivel ez nagyon kis kockázattal jár. A Jutarnji List információi szerint a vegyi anyagokat dán hajók szállítanák, és norvég hadihajók látnák el a védelmüket.

Zoran Milanovic kormánya ezzel a lépéssel tárgyalási helyzetbe kerülne, és az INA visszakaphatná gazdag kőolaj- és gázlelőhelyeit Szíriában. Az olajmezőket két éve kellett bezárnia az INA-nak, amikor a miniszterelnök arra szólította fel a horvát olajipari vállalatot, hogy vonuljon ki a Közel-Keletről mindaddig, amíg nem áll helyre a demokratikus rend.

Az INA 1998-ban kötött húszéves időtartamú, olaj- és gázkitermelésről szóló szerződést Szíriával - emlékeztetett a Jutarnji List. Eszerint az INA és a szíriai állami olajvállalat (SPC) 51-49 százalékban részesül az olaj-, 56-44 százalékban pedig a gázkitermelésből. Az INA-nak havonta 15 millió dolláros bevétele származott az üzletből, vagyis az utóbbi két évben mintegy 360 millió dolláros kiesése volt a szíriai lelőhely bezárása miatt. Ezt a hasznot szeretné a jövőben visszakapni a horvát kormány résztulajdonában álló cég azáltal, hogy külföldi szövetségesei révén biztosítaná az INA visszatérését a térségbe a háború után.

A Jutarnji List azonban felveti azt is, hogy a vegyi fegyverek átrakodásából valóban lesz-e haszna Horvátországnak, hiszen Bassár el-Aszad rezsimjét még nem döntötték meg, és az országban fejetlenség uralkodik.

A szíriai polgárháború lezárását célzó genfi nemzetközi értekezletre eddig 32 országot hívtak meg. Amennyiben megállapodás születik, akkor a horvát miniszterelnök döntése jónak bizonyulhat - fogalmazott a Jutarnji List.