Koszovó 2008-ban kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, függetlenségét azonban a szerb kormány nem ismeri el. Több mint 100 ország, köztük az Egyesült Államok és 23 európai uniós tagállam ugyanakkor már elismerte az ország önállóságát. Az említett uniós államok között van Magyarország is. Öt uniós tagország - Szlovákia, Görögország, Románia, Spanyolország és Ciprus - szerint viszont Koszovó nem önálló állam.

A nemzetközi közösségnek egyelőre továbbra is komoly támogatásban kell részesítenie Pristinát, hogy biztosíthassák a Szerbiától elszakadt, túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó működtetését. A biztonság garantálása érdekében még mindig külföldi katonák állomásoznak Koszovó területén, bár jóval kisebb létszámban, mint a küldetésük 1999-es megkezdését követő években. A NATO vezette nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR honlapjának adatai szerint ez év december 1-jén 31 ország még közel 5 ezer katonája állomásozott ott, közöttük mintegy 200-an Magyarországról.

Koszovó számára legalább ilyen fontosságú az a támogatás, amelyet immáron hat év biztosít a számára az Európai Unió az EULEX-misszió keretében. A jogállamiság megteremtésének segítésére kialakított misszió létszáma mintegy 3 ezer fő (közülük 1100 helyi alkalmazott), akiknek az a feladatuk, hogy gondoskodjanak a függetlenedés folyamatának a jogállami keretben tartásáról, ellenőrizzék a politikai demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását. Brüsszel után jelenleg Pristinában dolgozik a legtöbb uniós alkalmazott, hiszen Európa segítsége nélkül Koszovó egyedül még nem tudná ellátni a rendőri, az ügyészi és a bírói, valamint vámfeladatok összességét.

Pristina a nehézségek ellenére a 2013-as esztendőben is határozottan haladt fő célja, az önálló, nemzetközileg általánosan elismert állam megteremtése felé. A koszovói diplomácia kétségtelen sikereként könyvelhető el, hogy az Európai Unió közvetítésével Belgrád végül is számot vetett a realitásokkal, és uniós csatlakozásának egyik előfeltételét teljesítve megállapodást írt alá Koszovó képviselőivel. Az áprilisban Brüsszelben tető alá hozott megegyezés előirányozta olyan, hosszabb idő óta rendezetlen kérdések megoldását, mint például a szerbek által működtetett párhuzamos intézményrendszer felszámolása Észak-Koszovóban, a rendfenntartás és az igazságszolgáltatás rendezése, valamint egységes területi-közigazgatási rendszer bevezetése, amelyhez megtartották a szükséges helyhatósági választásokat.

Pristina vitathatatlan sikerei közé tartozik az is, hogy most először nem bojkottálták a választásokat a Koszovóban élő szerbek. Egyelőre még nem tudni, milyen hatása lesz annak, hogy az önkormányzati választásokon szinte mindenhol leváltották az eddigi vezetőket. Ez az eredmény azonban azt jelzi, hogy a választók mindenhol elégedetlenek voltak azzal a munkával, amelyet a tisztségviselők végeztek.

Annyi már most bizonyos, hogy a sikeres választások után már szó nincs arról, hogy Koszovó északi része kiváljon e régióból, és bármilyen módon is Szerbiához csatlakozzon. Atifete Jahjaga koszovói elnök egy nyilatkozatában nyomatékosította, hogy "Koszovó és Szerbia kapcsolatában nincs szó a területek felosztásáról vagy elszakításáról, nincs területcsere és nem költöztetik el a lakosságot". Hangsúlyozta, hogy Koszovó függetlensége már lezárt kérdés, és nem változtatnak a határokon.

A szerb kormány szerint a választásokat követően a legfontosabb lépés az, hogy megalakítsák a koszovói szerb települések közösségét, amiről szintén áprilisban egyezett meg a szerb és a koszovói miniszterelnök. Jahjaga szerint a településeknek ez a közössége a helyi törvények szerint tevékenykedik majd, és nem jelent autonómiát az ott élő szerbek számára. Hozzátette: "ez nem politikai-területi autonómia, és nem a hatalom valamilyen második vagy harmadik szintje, hanem a települések közötti együttműködés, amit az alkotmány és a törvény is előír".

Szerinte a helyhatósági választások a szerbek integrációja szempontjából voltak jelentősek. Jahjaga évzáró értékelésében ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: "bebizonyítjuk, hogy lehetséges közösen építeni a jövőnket. Különleges országunkban egyenrangú állampolgárokként, nemzeti vagy vallási hovatartozástól függetlenül, felelősen törekszünk az európai integrációra".