John Kerry szerint "transzatlanti reneszánszra" van szükség, mert Amerika és Európa is csak az összefogással lehet erős. Együtt a siker esélyével lehet megküzdeni a globális kihívásokkal, a népességrobbanással, a terrorizmussal, az éghajlatváltozással és a humanitárius válságokkal.
Jelenleg "Ukrajnában vívják a legfontosabb harcot a demokratikus, európai jövőért" - emelte ki.
Az ukrán emberek úgy döntöttek, hogy a jövőjüket nem kötik "egyetlen országhoz" - mondta az amerikai külügyminiszter Oroszországra utalva.

John Kerry szerint a közép- és kelet-európai térségben és Balkánon kibontakozott egy "nyugtalanító trend". A két régióban sok helyütt a kormányok "korrupt oligarcha érdekeket" helyeznek a közérdek fölé, és megfigyelhetőek az igazságszolgáltatási rendszer gyengítésére és a civil szervezetek jogainak korlátozására irányuló törekvések.

Szíriáról szólva hangsúlyozta, nem szabad megengedni, hogy az Aszad-rezsim lassítsa a vegyifegyver-arzenál leszerelését. Nyomást kell gyakorolni a szíriai vezetésre, hogy betartsa az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában kijelölt határidőt a vegyi fegyverek átadására.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban kiemelte, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezése a nemzetközi közösség egészének az érdeke, és az újraindított békefolyamat esetleges kudarca a térségen túlmutató hatással lehet.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség és Oroszország kapcsolatáról beszélt. Úgy vélte, a konstruktív közös munka helyett a "hideg együttműködés" jellemzi a kapcsolatot, és a legtöbb fontos kérdésben igen eltérőek az álláspontok. Nyugtalanító, hogy miközben Moszkva azzal vádolja a NATO-t, hogy támadó rakétarendszert fejleszt Európában, Oroszország vadászgépeket állomásoztat és támadó rakétákat telepít Fehéroroszországban és a Kalinyingrádi területen - mondta Rasmussen.

Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy minden államot megilleti a szövetségesek szabad megválasztásának joga, de Oroszország nem tartja tiszteletben ezt a jogot.