Az Együtt-PM társelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az egyezményt érdemi társadalmi vita és felhatalmazás nélkül, gyakorlatilag "puccsszerűen" kötötték meg Moszkvában.
A független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a megállapodás Magyarországot harminc évre eladósítja, miközben orosz energetikai és pénzügyi függésbe taszítja. Az a mód, ahogy a kormány ezt a kérdést kezelte, ahogy ezt a "paktumot" megkötötték, "felrúgja az alapvető jogállami normákat" - jelentette ki.

Az ellenzéki politikus hozzátette, Áder János, azzal, hogy aláírta a törvényt, beállt azoknak a sorába, akiknek a következő években, évtizedekben el kell majd számolniuk emiatt.

A megállapodás az uniós jogba ütközhet és felmerül, hogy ellentétes az alaptörvény államadósság-plafonról szóló részével is - mondta Jávor Benedek.

Az Együtt-PM társelnöke arra is reflektált, hogy az államfő megállapította, a témában nem lehet referendumot kiírni. Álláspontjuk szerint viszont az általuk benyújtott kérdés nem a nemzetközi megállapodást terjesztené népszavazásra, hanem arról szól, hogy az ország akarja-e jelentős államadósság árán bővíteni az erőművet - mondta. A "paksi paktum" ügyében az állampolgároknak kell kimondaniuk a végső szót vagy az április 6-i választáson vagy egy későbbi népszavazáson - jelentette ki Jávor Benedek.

A elnöki hivatal hétfőn juttatta el MTI-hez Áder János köztársasági elnök közleményét, amelyben bejelentette, hogy aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Az államfő közölte: a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Ezért hétfőn elrendelte a jogszabály kihirdetését.

Áder János egyes pártok indítványára figyelemmel megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapította, hogy az alaptörvény alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet - tudatta.