A módosítás, amelyet a csütörtök esti szavazáson elsöprő többséggel, az összes parlamenti tömörülés támogatásával fogadtak el, lehetővé teszi, hogy a szövetséges erők békeidőben "hadgyakorlattól eltérő" katonai műveleteket hajtsanak végre Lengyelországban.
Előterjesztésében a nemzetvédelmi tárca az utóbbi évek biztonságpolitikai fejleményeire, ezen belül az ukrán válságra hivatkozott, valamint arra, hogy a gyorsreagálású erők felállításáról döntő 2014-es newporti NATO-csúcstalálkozó után a szövetségi vezetés figyelmeztetett: a lengyel előírások nem eléggé pontosak ahhoz, hogy konfliktus esetén lehetővé tegyék az idegen alakulatok jelenlétét.
A jóváhagyott módosítás értelmében a NATO, illetve az Európai Unió alakulatai "megelőző, elrettentő, illetve magas készenlétű erők bevetését megkövetelő műveleteket" hajthatnak végre az ország területén és légterében. A lengyel államfő szükség esetén - a nemzetvédelmi miniszter javaslatára és a kormányfő beleegyezésével - engedélyezheti a tagállamok alakulatainak lengyelországi jelenlétét, és a lengyel hadsereggel azonos hatáskörrel ruházhatja fel ezeket.
A törvénymódosítás azért vonatkozik békeidőre, mert háború esetén már az Észak-atlanti Szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye alkalmazandó.
A NATO newporti csúcstalálkozóján elfogadott, a gyorsreagálású erők létesítését célzó Readiness Action Plan (RAP) elnevezésű szövetséges készenléti akcióterv a főleg a szövetség déli és keleti szomszédságában megváltozott biztonsági környezetre reagál. A júliusi varsói NATO-csúcstalálkozót előkészítő lengyel kormány emellett fontosnak tartaná a NATO tartós lengyelországi jelenlétének megvalósítását is.
