Április 26-án a magyar kormány benyújtott egy törvénycsomagot – benne találjuk az Alaptörvény hatodik módosítását, illetve a rendőrségről, nemzetbiztonsági szolgálatokról és a honvédelemrőll szóló törvények módosítását – abból a célból, hogy egy új különleges jogrend (terroveszélyhelyzet) és annak fennállása alatt rendkívüli intézkedések legyenek bevezethetőek. A javaslatcsomag, amelynek általános vitája tegnap ért véget, a kormány számára tágan meghatározott, az emberi jogok széleskörű korlátozását lehetővé tevő terrorellenes intézkedések bevezetésére ad lehetőséget.

A javaslatok korábbi verziója, amelyet az Amnesty International drákóinak nevezett, 2016 januárjában szivárgott ki. Bár néhány a leginkább problematikus intézkedések közül kikerült a javaslatból, az Alaptörvény és a többi jogszabály legfrisebb verziója még mindig a terrorveszélyhelyzet egy igen homályos és túlzottan széleskörű koncepcióján alapul, amelyet ha kihirdetnek és az intézkedéseket bevezetik, az azzal a veszéllyel fenyeget, hogy Magyarország megsérti a nemzetközi emberi jogi előírásokat. Különösen aggasztó, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalma nincs elég pontosan meghatározva, így sérti azt a követelményt, hogy egy törvényt egyértelműen és ellentmondásoktól mentesen kell megfogalmazni (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve).

A tervezett hatodik módosítás lehetővé tenné, hogy:

    az Országgyűlés terrorveszélyhelyzetet hirdessen ki, és ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt, hogy az rendkívüli intézkedéseket vezessen be a rendőrségről, nemzetbiztonsági szolgálatokról és a honvédelemről szóló törvények módosítása alapján;

    a kormány kezdeményezése (a terrorveszélyhelyzet kihirdetésére) és a parlamenti döntés közötti legfeljebb 15 napig a kormánynak lehetősége van rendkívüli intézkedések bevezetésére, azzal a megkötéssel, hogy erről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés témában releváns állandó bizottságait tájékoztatnia kell;

    ezalatt az idő alatt a kormány rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, a törvényekben leírtaktól eltérhet, vagy egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat;

    már a terrorveszélyhelyzet parlamenti kihirdetése előtt felhasználnák a magyar honvédséget az államhatárokon belüli rendészeti feladatok ellátására, ha a kormány számára a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem tűnik elegendőnek.

A módosítások arra is lehetőséget adnának a kormány számára, hogy miután kezdeményezte a terrorveszélyhelyzet kihirdetését, többek között a következő intézkedéseket vezesse be:

   - korlátozza az országon belüli szabad mozgást;

   - az ország védelme, a honvédelem szempontjából fontos, kritikus infrastruktúra védelmére a Honvédség, a rendvédelmi szervek erőit és eszközeit kirendelje;

   - katonai légiforgalmi irányítást bevezessen a magyar légtérben és a repülőtereken;

   - a nemzetközi békét, illetve az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeit zárolja vagy tulajdonjogukat korlátozza;

    - megtiltsa közterületen tartandó rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását;

    - közelebbről meg nem határozott speciális terrorelhárító intézkedéseket vezessen be.

Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig maradnának hatályban.

"Bár a mostani javaslatcsomag kevésbé tűnik drákóinak, mint a korábban megismert verzió, az Amnesty International elemzése szerint még mindig a terrorveszélyhelyzet homályos koncepcióján alapul, és többek között olyan meg nem határozott intézkedéseket tartalmaz, mint a "speciális terrorelhárító intézkedések" bevezetése, amelyek alkalmazása az emberi jogok megsértésével fenyeget" – mondta Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója. "Felszólítjuk a képviselőket, hogy csak abban az esetben fogadják el az Alaptörvény és a többi jogszabály módosítását, ha azok minden tekintetben megfelelnek a nemzetközi emberi jogi előírásoknak."

A törvénycsomag további javaslatai azt tennék lehetővé, hogy a rendőrség, honvédség és a nemzetbiztonsági szolgálatok terrorveszélyhelyzetben eljárhassanak. Arra is lehetőséget adna, hogy a katonák az erőszakos cselekmények elleni fellépésük során fegyvert használjanak. Ez a rendelkezés sérti a fegyveres szervek lőfegyverhasználatára vonatkozó nemzetközi előírásokat, amely az élethez való jog tiszteletben tartása érdekében előírja az államok számára, hogy biztosítsák, a biztonsági erők minden helyzetben – így kivételes körülmények (például különleges jogrend) között is – betartják ezeket az előírásokat.

A terrorveszélyhelyzet bevezetése lényegében azt eredményezné, hogy Magyarország különleges jogrendet vezetne be, amelyet kihasználva az emberi jogi kötelezettségeit sértő kivételes intézkedéseket hajtana végre. A különleges jogrend kihirdetése és az állam általában érvényes emberi jogi kötelezettségeitől való minden ehhez kapcsolódó eltérés a nemzetközi jog értelmében szigorú vizsgálatra szorul. Csak akkor kerülhet rá sor, ha szükséges, és csak olyan mértékben, amennyire a kormánynak szüksége van ahhoz, hogy reagáljon egy kivételes, azonosítható, veszélyes és fenyegető helyzetre, amely veszélyt jelent a nemzetre, valamint bármely ezalatt az időszak alatt hozott konkrét intézkedésnek szükségesnek és a fenyegető veszéllyel arányosnak kell lennie, ezeket az intézkedéseket törvényben kell meghatározni és megkülönböztetés mentesen kell alkalmazni. A különleges jogrendnek és a vele járó intézkedéseknek átmeneti jellegűeknek kell lenniük, és biztosítani kell, hogy ezeket ne lehessen a veszély leküzdéséhez feltétlenül szükséges időtartamon túl kiterjeszteni.

A javasolt hatodik módosítás és a kapcsolódó törvénycsomag jelenlegi formájában annyira tágan értelmezhető és homályos, hogy nem felel meg a nemzetközi emberi jogi előírásoknak, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és az Emberi Jogok Európai Egyezménye által előírt szigorú feltételeknek, sem magát a különleges jogrend kihirdetését illetően, sem az ennek értelmében bevezetett konkrét intézkedések tekintetében, amelyek lehetőséget adnak a gyülekezési jog, a magánélethez való jog és a szabad mozgáshoz való jog jelentős korlátozására. Az Amnesty International aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen mértékű, ilyen kevéssé korlátozott átfogó hatalmat a kormány önkényesen arra használhatja, hogy többek között politikai ellenfelei, a jogvédők, emberi jogi, környezetvédő, LMBTI és más aktivisták, valamint faji, etnikai és vallási kisebbségek ellen lépjen fel. Az Amnesty International különösen aggasztónak tartja a biztonsági erők lőfegyverek használatára vonatkozó széleskörű hatalmát olyan körülmények között, amelyek túlmennek a nemzetközi jog által megengedett mértéken, és amely abban az esetben, ha haláleset következik be, sértheti az élethez való jogot is.

Az államoknak kötelességük megvédeni területükön az embereket az életüket fenyegető veszélyektől. A nemzetközi emberi jogi előírások azonban egyértelmű kritériumokat és korlátokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan, hogy meddig mehetnek el a kormányok. A nem pontosan körülhatárolt törvények lehetőséget adnak az önkényes jogalkalmazásra és a visszaélésekre. Az Amnesty International ezért felszólítja a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák, a terrorizmus elleni küzdelmet célzó módosítások teljes összangban legyenek Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel.