Ha francia borról esik szó, sokan rögtön a bordeaux-ira vagy a burgundira gondolnak, pedig a Franciaország déli részén található, a Földközi-tengerrel határos Languedoc-Roussillon a legnagyobb biobortermelő vidék a maga 220 ezer hektárjával. Jóllehet a térség nem elhanyagolható része természetvédelmi terület, mégis kiváló bort termelnek arrafelé az elszánt okszitánok. A camargue-i homoki borok a Rhône folyó deltájából származnak, ahol egyedülálló növény- és állatvilág fogadja a borra is szomjas turistákat. A lagúnás vidék madarak, lovak és bikák paradicsoma, ahol a hatalmas mocsaras területeket finomhomokos tengerpartok váltják.

„Boraink visszatükrözik az emberi tudás és a terroir közötti harmóniát. Az ökológiai gazdálkodás a természettel összhangban, szabályainak tiszteletben tartásával folyik az ásványi anyagokban gazdag, homokos talajú területen” – mondta el a sajtótájékoztatón Patrick Guiraud borász, a dél-franciaországi bioborászok egyesületének elnöke. Guiraud több mint 25 éve irányítja a családi birtokot, és mindent megtesz a környezetbarát működésért: a „Domaine de Valescure” 55 hektáros termőterületét feldolgozó pince energetikailag önellátó, mivel ezer négyzetméter napkollektor parkból nyeri az áramot a több mint 10 ezer hektoliter kapacitású acéltartályok hűtéséhez. A nevéhez köthető másik pince, a Domaine de la Fourmi a homokos talajon kizárólag homoki rozét termel.

A borok a magyar szakértőket is lenyűgözték, ám ennél érdekesebb talán, hogy a francia borászok is meglepődtek a magyar borok minőségén. Guiraud különös érdeklődést mutatott a Koch Borászat borotai ültetvényén folyó innovatív szőlőművelési módok, illetve az ottani szőlőfajták iránt, amelyeket Koch Csaba személyesen mutatott be számára. A terepszemle során megtekintették a kísérleti ültetvényeket. Ezen Guiraud alaposan meglepődött, mert – mint elmondta – „nálunk a kísérletezést nem teszik lehetővé a francia törvények, mi csak a tradicionális francia szőlőfajtákat termeszthetjük, ezért nagyon különleges élmény volt ebbe az izgalmas munkába belelátni”.

„Évek óta nem használunk rovarölőszert, és gombaölőkből is csak az Agrár Környezetgazdálkodási programban engedélyezett, környezetkímélő szereket vetjük be a szőlőben. Igyekszünk a természetes irányzatot követni, mivel ez a jövő útja” – hangsúlyozta Koch Csaba, aki szerint a minőséget a higiéniával és a természetközeli szaktudással kombináló borász közel áll a bioborászathoz. Továbbá elmondta, hogy a bioborágazat erőteljes fejlődésnek indult, és nagy fantáziát lát a hazai fogyasztásnak – egyelőre – mindössze néhány százalékát kitevő termékben, sőt, tervei között szerepel egy bioborászat felépítése. Már meg is történtek az első lépések, ugyanis a hajós-bajai borász mintegy 30 hektáron a kémiai növényvédelem nélkülözésével évek óta bio feltételeket teremt a szőlőben. Új szőlőfajták, a pannónia és bácska termesztésével kísérletezik Kozma Pál pécsi professzorral szorosan együttműködve, melynek eredménye a gombabetegségeknek, lisztharmatnak ellenálló, rezisztens, nagy termésbiztonságot adó szőlőfajták, mi több, a francia kollégákhoz hasonlóan kéncsökkentett és teljesen kénmentes technologián is dolgozik.

A francia és magyar pincészetek kínálatát megvizsgálva arra az eredményre jutottak a lelkes kóstolók, hogy a biobor nemcsak extrém, kifejezetten finom is lehet.