Az elemzés szerint a Brexit hatásai az európai biztonság- és védelempolitikára többnyire nem lesznek azonnal érzékelhetők. Az EU közös biztonság- és védelempolitikai döntéshozatali mechanizmusát és intézményeit a brit kilépés ellenére sem kell átalakítani, ha más tényezők - például egyes alapító magállamok mélyebb integrációja - nem késztetik erre a tagállamokat.
    
A kilépés után több gyakorlati kérdést meg kell oldani: mi lesz a hírszerzési és belbiztonsági, védelmi ipari együttműködésekkel, továbbá hogyan alakulnak át a rendelkezésre álló védelmi képességek, és a közös finanszírozásból biztosított csökkenő közös biztonság és védelempolitikai forrásokból a nettó befizető Nagy-Britannia hozzájárulása is hiányzik majd - írták.

A hírszerzés is csorbát szenved

    A hírszerzési és terrorellenes együttműködés a globálisan is jelentős és az amerikaival is összekapcsolódó brit hírszerzés által biztosított információ miatt nagy jelentőségű - emelte ki az SVKK, hozzátéve, ezt a kilépés után csak újabb megállapodásokkal lehet majd helyreállítani. Nagy-Britannia egyben a védelmi ipari és védelmi kutatás-fejlesztési többnemzeti együttműködés meghatározó szereplője, egyben egyik vezetője. Az SVKK szerint kérdéses, hogy miután a "számos területen csúcstechnológiát képviselő" brit védelmi ipari vállalatok és multinacionális konzorciumok, valamint szolgáltatók beilleszkedtek az európai védelmi ipari bázisba, a kiválás után okoz-e gazdasági veszteséget, működési problémát az átmenet.
    
Kitértek továbbá arra, hogy az Európai Unión belül "a három nagy" egyikeként (Franciaország és Németország mellett) a brit szerepvállalás korábban jelentős volt a közös biztonság és védelempolitika előmozdításában. "Ez a politikai súly" hiányozhat a továbbiakban az európai védelempolitika esetleges mélyítésénél. Tekintettel arra, hogy a 154 800 fős brit haderő még napjainkban is az EU "egyik legerősebbje", és Nagy-Britannia az európai államok összes védelmi kiadásainak mintegy 23 százalékát adja (míg Franciaország a 17,8, Németország pedig a 15 százalékát), a brit szerepvállalás kiesése jelentős veszteséget jelent majd - emelték ki.
   
 Mindemellett a Brexittel globális szinten "kemény hatalmi" (katonai) képességeket is veszít az EU, például repülőgép-hordozókat, felderítő és precíziós csapásmérő eszközöket, stratégiai távolságban telepíthető erőket, valamint a nukleáris elrettentés elemeit. Emellett a "puha hatalmi képességekben" (diplomácia, hírszerzés, nemzetközi fejlesztéspolitika) is veszteséget jelent a brit kiválás - írta az SVKK, hozzátéve, "az EU külpolitikája hagyományosan éppen ezekre támaszkodik".

Amerikai túlsúly

    Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a brit védelempolitika súlypontja hagyományosan a NATO-ra fókuszált: különösen a válságkezelésben (Balkán, Afganisztán, Irak, Líbia). Az Európai Unió katonai műveleteiben a brit fegyveres erők részvételi aránya általában alacsony volt (a legtöbb esetben csak néhány tagú megfigyelő kontingenssel vettek részt), a NATO-műveletekhez azonban akár több ezer katonával is hozzájárultak.

    Az uniós közös és biztonságpolitika meggyengülése azt is jelenti majd, hogy Európa nagyobb mértékben függ "a NATO-n belüli amerikai biztonsági garanciáktól". Ez anyagilag is megterhelő, mert az országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, emellett nagyobb mértékben össze kell hangolniuk védelmi tervezési folyamataikat - olvasható az elemzésben. Hozzátették: mivel az amerikai globális védelempolitika súlypontja a csendes-óceáni térség felé tolódik, Európának kell belső biztonságáról és a szomszédos térségek stabilitásáról gondoskodnia.

    A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóközpontjának elemzésében kitértek arra is, hogy Nagy-Britannia uniós távozása a "közös európai hadsereg" létrehozását is befolyásolhatja. Véleményük szerint ha a Brexit a "magállamok" mélyebb integrációjához vezet (német-francia vezetéssel monetáris és fiskális unióhoz), akkor a közös európai haderő létrehozása felé mozdulnak el.

Ha viszont a Brexit fellazítja az EU "egyébként is recsegő-ropogó együttműködését", akkor hiányozni fog az a politikai kezdeményezőkészség és súly, amelyet Nagy-Britannia "alkalomadtán" az együttműködés összekovácsolásába belefektetett. Ennek következtében a kisebb, a közös védelem ügye mellett kevésbé elkötelezett államok elveszíthetik érdeklődésüket, és lemondhatnak Európa védelmi önállóságának megteremtéséről - írta elemzésében az SVKK.