Az elszakadási tervben, amelyet egy bizottság dolgozott ki, kinyilvánítják, hogy a katalán nép joga egy saját alkotmányozó folyamat kezdeményezése.

    Erről népszavazást tartanának, majd kinyilvánítanák az elszakadást, elkészítenék a katalán köztársaság alkotmányát, amelyet egy újabb népszavazással ratifikálnának - áll az elfogadott előterjesztésben.

    A szavazás és az azt megelőző parlamenti vita lényegében botrányba fulladt: a két függetlenségi párt kivételével minden politikai erő ellenezte a javaslat elfogadását, sőt az arról tartott voksolást is.

    "Ez egy szomorú nap a demokráciának" - fogalmazott Inés Arrimadas, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt frakcióvezetője.

    A szavazásban sem ők, sem a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) nem vett részt és annak idejére el is hagyták az üléstermet. A szocialista párt (PSOE) sem voksolt.

    Az elszakadási menetrendet kizárólag az Együtt az igenért (Junts pel sí) és Népi Egység (CUP) nevű függetlenségi pártok szavazták meg, 72 támogató voksuk elég is volt az elfogadáshoz a 135 fős katalán parlamentben.

    Mióta az elmúlt években felerősödtek a katalán függetlenségi törekvések, Katalónia most először szállt szembe nyíltan a spanyol alkotmánybírósággal, a szavazással lényegében átlépve egy törvényességi határt.

    Ugyanis az alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette az önálló Katalónia létrehozásához vezető folyamat megindításáról szóló katalán parlamenti határozatot és alkotmányellenesnek minősítette az elszakadási kezdeményezéseket.

    A katalán kormány már akkor jelezte, hogy nem fog engedelmeskedni a bíróság döntésének és tovább folytatja munkáját a független Katalónia létrehozásáért.

    A spanyol kormány ezt az újabb parlamenti határozatot is az alkotmánybíróság elé viszi - jelentette be Soraya Sáenz de Santamaría, miniszterelnök-helyettes szerdán reagálva a katalán döntésre.

    Mindeközben a katalán kormánynak más kihívással, saját válságával is szembe kell néznie: szeptember 28-án bizalmi szavazást tart a katalán parlament Carles Puigdemont katalán elnök személyéről.

    A politikus ezt maga kezdeményezte, miután a parlament leszavazta a kormányzat 2016-os költségvetési javaslatát, ráadásul nemcsak az ellenzék voksolt ellene, hanem a szövetségesként számon tartott Népi Egység nevű párt is. A katalán kormány támogatásuk nélkül kisebbségben van a törvényhozásban.

    A két politikai erőt csupán az köti össze, hogy mindketten elszakítanák Katalóniát Spanyolországtól, önálló államot teremtve, egyéb elképzeléseik, például a gazdaságról vagy a társadalomról teljesen eltérőek. Ez a - kezdetektől meglévő - feszültség tetőzött a költségvetési vitában.

    Ha az elnök megbukna a bizalmi szavazáson, az felülírhatná az elszakadással kapcsolatos terveket is.